18. rész
2010.06.25. 15:44
Szép nyugisan ugráltam fel a lépcsőn. Aztán kizártam az ajtót. Bill pont a konyhában volt. Natasha meg a pultnál ült és nagyon durcás fejet vágott. Itt valami nem klappolt.
- Sziasztok fiatalak- ugrottam ki a cipőmből és vigyorogva baszodtam le Natasha elé. Aki csak felnézett rám és unottan le is hajtotta a fejét.
- Szevasz Tom.- húzta a száját.
Bill felé sandítottam, aki csak forgatja a szemeit, jelezve hogy hagyjam rá.
- Te merre jártál?- kérdezte tőlem Bill.
Az a helyzet hogy mostanában elég xar volt a viszonyom vele. Szerintem, érzte rajtam, hogy vannak dolgok, amiket nem akarok neki elmondani.
- Ki kellett csinálnom pár orosz diktátort. Lazán ennyi.- vigyorogtam.
Natasha csak maga elé bámult.
- Hey, ez vicces volt- löktem meg enyhén a lány vállát.- Natasha, mosolyog!
A várt reakció elmaradt. Vágott egy műmosolyt szinte már gúnyosan.
- Mi van Tom? Mi ez a murimámor csak nem, hogy szerelmes vagy?- vigyorgott érzelem nélkül. Szerintem nem is érdekelte a válasz. Billt annál inkább.
- Talán- dőltem hátra a székemben és a tarkómon összekulcsoltam a kezeimet. Csak hogy Bill elégedett legyen. Végülis nem hazudtam. Csak épp az volt a bibi hogy lehet, hogy nem a megfelelő lányba voltam.
- Figyelj csak Tom. Beszélnünk kéne.- intett Bill aztán közelebb lépett Natashához. De ő nem is reagált rá. Olyan volt, mint egy zombi.
- Figyelj csak kicsim. Mindjárt jövünk, rendben?- csókolta Bill végig barátnője nyakát. A lány csak fancsali képet vágott, de nem szólt semmi. Komolyan mondom, kezdtem félni tőle.
Elindultunk a teraszra. Kivettem egy szálat az asztalon lévő dobozból aztán Billnek vágtam. Aki épp, hogy elkapta.
- Most mit kínzol, tudod, hogy nem lehet?- vágta vissza. Natasha nem csípte, hogyha Bill bagózik. Így megígérte neki, hogyha itt van, akkor nem teszi.
- Ne csináld már! Most már szerintem úgy sem fogtok akciózni. Szerintem még smárolni sem, mert a csaj átment élőhalottba.
- Ne beszélj már róla így- szólt rám, de azért egy picit vigyorgott.
- Tényleg? Mi a baja amúgy?
- Semmi. Csak elmondtam neki, hogy nem akartam gyűrűt venni neki most.
- Az kemény! És hogy vázoltad fel neki?
- Ahogy kell. Mondtam, hogy hallottam, hogy Rebeccának azt mesélte, hogy meg akarom kérni a kezét, és hogy ez nem nagyon igaz.
- Hiszti volt?
- Nem. Csak kicsit letört és az óta ilyen.. Ilyen fura.
Elkezdtem röhögni, mint az állat. Nem tudtam miért, de olyan röhejes volt a helyzet.
- Most mi a bajod?- húzta fel a szemöldökét Bill.
-és az óta ilyen -ismételtem Bill szavát.- Ez tetszik. Mintha a csajoknál lenne egy ilyen gomb. Ha valami olyat hallanak, ami nekik nem tetszik, átmennek agyhallottba.
- Kac-Kac Tom- nem tudom mit szólnál hozzá te is hogyha kiderülne…áhh..mind1, hagyjuk.. nem is tudok példát mondani. Hagyjuk.- legyintett.
Én meg csak zavarodottan ráztam a fejem.
- Bill most mi van?
- Nem érdekes…David hívott. Mondta, hogy menjünk át hozzá vacsorázni. Fel a villájába. Ott lesz mindenki.
- Mindenki? Mégis ki mindenki?
- Ő mondta így, hogy mindenki.
- Hát tesó szerintem a mindenkibe mi is benne vagyunk.
- Esetleg…Meg még Az egész banda, Don, Andreas, a Nőink, meg David talán nője: Sandra.
- Mi va’?- kerekedtek el a szemeim.- Az baromság! Sandrának semmi köze nincs Davidhez.
- Nem vetted észre hogy hogy hajt rá? Vegasban is teljesen rá volt startolva a két bigére.
- Milyen kettőre?
- Hát tudod ki az a másik. A Miss Felsőbb hatalom?
- Mi van? Miss Felsőbb hatalom?
- Nem láttad, hogy hogy nézett ránk?
- Nem is ismered!- nevettem.
- Mintha te ismernéd.
Csak vigyorogtam, de nem mondom semmi. Hát a testét azt nagyon jól ismertem, az biztos.
- Meg nem is akarom megismerni!- makacskodott Bill.
Vigyorogva fordítottam neki hátat és nagyot szívtam a cigimbe. Dehogynem akarja, csak a fasz még magának sem tudja beismerni. Mert az agyacskája mást mondd. Mindig így makacskodik.
- És figyelj csak mikor is, megyünk Davidhez?- nyomtam el a cigit.
- Tudja a tököm. Majd estefelé. Gondolom még David is, felhívja a többieket.
- Szerintem, már megtette. Ne légy olyan egós, hogy abban a tudatba ringasd magad, hogy téged hívott először.- löktem meg a vállát.
- Már pedig így van.
- Tévedsz. Hogyha állításod szerint David nyomul Sandrára, valószínűleg őt hívta előbb.
- Nah, jól van Tom, hagyjál békén! Délután 2 van. Mit csinálunk még estig?- kérdeztem.
- Hát…Tudja a faszom. Én bemegyek az biztos. De te maradhatsz itt, beszélgetni a galambokkal vagy inkább a sirályokkal- pislogtam édesen.
- Sirályokkal? Minek?
- Áhh, ez hosszú sztory- legyintettem.- Te inkább húzzál be a hercegnődhöz, akinek most kiszívták az agyát.
Bill fejcsóválva elment mellettem. Közben a középső úját végig felém, tartotta kinyújtva.
Csak mosolyogtam. Aztán gyengéden lecsaptam a kezét. Nem szólt semmi csak bevágta az ajtót.
Kimentem a korláthoz és neki támaszkodtam. Kémleltem az eget hátha meglátok egy sirályt. Kezdtem csípni azokat a tollasokat. Olyan jópofák voltak.
Kivettem még egy szál cigit aztán rágyújtottam.
Miért kell hazudnom Billnek? Én tényleg el akarom neki mondani a dolgot meg minden, de egyszerűen nem megy. Pedig csak nagy levegőt kéne vennem és túlesni rajta gyorsan. Aztán biztos minden könnyebb lenne. És nem nőne tovább köztünk a szakadék.
Egy ideig biztos morogna, de aztán csak megbékélne. Ismerem.
Már csak azt kéne kiszopnom a kisujjamból, hogy mivel is tudnám leghasznosabban eltölteni az időt a vacsoráig.
Benyúltam a telefonomért és hívtam Cori-t.
- Igen?- vette fel nagy nehezen.
- Hello Baby. Merre vagy?
- Szia életem- változtatta meg a hangját.- Masszíroztatok.
-Irigyellek.- nevettem.
- Igen, csak új srác van bent és olyan állat mód, csinálja.- vette suttogóra.- De most éppen kint van, mert az összes olajt rám kente. Tiszta lökött.
- Hát akkor mondd meg neki, hogy finomabban dolgozzon, mert jön a pasid és szétveri.- Istenem, hogy ennek a csajnak mekkora gondjai vannak.
- Jól van, mondom. Csak szerintem, nem tud németül. Szerintem orosz.
- Akkor meg miért suttogsz?
- Hát, mert azt biztos megértené, hogyha szidom. Aztán még erősebben dolgozna meg. És tudod, hogy azt mennyire nem bírom.
- Azért mégis irigyellek. Lehet, hogy nekem is el kéne mennem.- gondolkodtam, bár tudtam, hogy biztos nem mennék. Hülye lennék.
- Majd én megmasszírozlak.
- Juj, de xarul hangzik- dőltem neki a korlátnak, és a könyökömmel támaszkodtam rajta. Bejött a dolog.
- Figyelj, le kell raknom, mert már itt van. De majd csörgök, ha kész vagyok. Átnézhetnél hozzánk.
- Jó rendben. Este ugye akkor jössz Davidhez?
- Ja igen, persze. Na csók.
Visszamentem a házba és rögön a nappali felé vettem az irányt. Beugrottam a kanapéba is a kezembe vettem a távirányítót. Aztán elkezdtem keresni valami baromságot, hogy elüssem az időt.
|