| 
 20. rész  2010.06.25. 15:47 - Ahham. - hangzott a válasz. - Kit hova viszünk??? - kérdezte Gustav már a kocsiban.
 - Hát Georgot gonodlom haza...
 - Jah...
 - És Domi?
 - Szerintem ő ma nálunk alszik, és majd Lexával megy haza holnap... vagyis ma... Nah?? Megfelel így?
 - Nekem?? ÖÖÖ persze...
 - De várj... honnan tudod, hogy Lexa nálatok van?
 - Ha Tom nem jött vissza, akkor máshol nem lehetnek... Logika basszus... logika...
 
 ***
 
 Reggel simogatásra keltem, s arra, hogy valaki néz...
 - Ne... - s a fejemre húztam a takarót.
 - Mit ne? - kérdezte mosolyogva, miözben lehúzta a fejemről a takarót.
 - Ne nézz...
 - Miért ne?
 - Mert csak... mert nem szeretem, ha olyankor néznek, amikor csúnya vagyok...
 - Dilis... egyébként jó reggelt. - s adott egy apró csókot.
 - Neked is... - csörög a mobilom - az a kurva...
 - Hm?? Mi a baj?
 - Apa... - mondtam, s ki akartam nyomi, de kivette a kezemből a telefont.
 - Igen??
 - ***
 - Igen nálunk van...
 - ***
 - Persze. - s ideadta a telefonomat.
 - Szia apa...
 - ***
 - Gondoltam nem zavarok...
 - ***
 - Neeeeeeeem????? Hát akkor ő lehet, hogy Georg...
 - Jó reggelt... nem jönnétek még reggelizni??
 - Hát apa amint hallod ő is itt van... bár nem értem, hogyan került ide... egyébként az a nő ott van még?
 - ***
 - Jó  oké... mindegy... majd megyek haza ööö nemtudommikor...
 - ***
 - Szia. - letettem.
 - Nah?? - kérdezte Tom.
 - Szerinted?? - majd elhúztam a szám.
 - Csak aggódik...
 - Aggódik... mintha nem tudta volna, hogy hol vagyok... Nah mindegy...
 - Menjünk enni... kilyukadok...
 - Menjünk mert még a végén éhen halsz nekem... - mondtam, majd elkezdtünk öltözni.
 - Tom... nincs meg a szoknyám... - néztem körbe a szobában újra, de hiába. - Nem tudod hol van?
 - Nem... - nézett körbe ő is.
 - Várj... a felsőm...
 - Az sincs meg??
 - Szerinted?
 - A franc... - jutott eszembe a tegnap este.
 - Nah??
 - Kint van...
 - Most hogy mondod a pólóm sincs meg... - s enyhe mosolyra húzta a száját. - Mindegy menjünk enni...
 - Így??? Tom... nem tudok arról, hogy fehérneműmodell lennék...
 - Szerintem simán lehetnél az... de nem mutogatlak senkinek... elég ha én tudom mi van ruha alatt... - mondta, s kutatni kezdett a szekrényében. - Tessék. - nyújtotta felém az egyik pólóját.
 
 ***
 
 - Jó reggelt! - köszötek nekünk szinte egyszerre. Sugárzott belőlük az életerő... én meg a szemem alig bírtam nyitva tartani.
 - Nektek is ugyszint. - mondtam, s leültem az egyik székre. Billnek feltűnt, hogy nem biztosan aludtunk az éjszaka.
 - Kell fájdalomcsillapító??
 - Nem köszi. Nem vagyok másnapos. Csak álmos.
 - Hát azt sejtettem... mi se nagyon tudtunk tőletek aludni... - mire vigyorogni kezdett.
 - Szerintem nem vicces... de Domi... te hogy kerültél ide?? Én azt hittem, hogy Georg meg te...
 - Hát igen... úgy is volt... csak reggel itt keltem fel...
 - De akkor Georg hol van? - kérdeztem Tom.
 - Hát őt hazavittük. Domi meg azért van itt, mert nem tudjuk hol lakik ugyebár... és olyan állapotban nem tudta volna megmondani... tehát gondoltuk, majd együtt mentek haza. - vázolta fel az este eseményeit röviden Bill.
 - Jah értem már... tehát még én viszem haza is Miss Alkoholt??
 - Vicces... - mondta ironikusan, miközben Bill felállt az azstaltól.
 - Jó Cica... tudod, hogy szeretlek...
 - Hé... de melegem lett hirtelen... - kezdte legyezni magát Tom a kezeivel.
 - Naaaaaaaaaaaa...
 - Jól van kiscsillag szeretlek... - bújt hozzám, és adott egy puszit az arcomra. Eközben én nagyon néztem, és a piritós megállt a számban... harapni sem tudtam, csak tartottam a piritóst. Nem tudtam mire vélni. Tényleg szeretne, vagy csak... A "kínos" csendet Bill zavarta meg... imádlak Bill...
 - Ez nem a tiétek??? - mondta, s feltartott egy miniszoknyát, és egy pólót és a felsőmet.
 - Ismerős... - nevettünk.
 - Jó tehát a tiéktek... - majd egy percre elgondolkodott... - bár kimásé is lenne...
 - Bill tudod ilyenkor olyan szőkenős vagy... - kötekedett vele Tom.
 - Hát kössz... - :D
 - Nincs mit...
 
 ***
 
 - Nah sziasztok fiúk. - köszöntem már az ajtóban, amikor kifelé mentünk. Mielőtt elindultunk, még átöltöztem a saját ruhámba, megigazítottam a hajam, a sminkem, és indultunk is.
 - Várj! - húzott vissza Tom.
 
 
 
	            |