- Ezt honnan veszed? - nézett furcsán rá.
- Hát azt mondta, hogy nincs itthon.
- Először is Domi... megebszéltük, már nem egyszer, hogy tegeződünk... másodszor pedig. Lexa Tomnál van. Szerintem nemsokára itthon lesz.
- Laura miatt aludt ott?
- Igen... ha reggel Lexa itthon van, nem biztos, hogy Laura nem vitte volna el.
- És most mi lesz?
- Még csak most lesz a tárgyalás. Ott dől el minden.
- De... van olyan, hogy Lexát is meghallgatja a bíró nem?
- Van persze...
- És ha Lexa elmondja, hogy ő itt boldog, és te megadsz neki mindent. Ide kötik a barátai, a barátja, az iskola. Meg minden, ami csak fontos számára. Ez azért számít...
- Remélem...
- Vagy van még egy megoldás...
- Mi?
- Éhségsztrájk... - nevetett, mire mindenki /az a kemény 2 emberxD/ döbbenten nézte őt. - vicceltem... oké... szóval, ha sokáig húzzák a tárgyalást, meg a papírok elintézését, akkor Lexa nemsokára betölti a 18-at... és úgyis itt maradna. Mármint Németországban... és szerintem nem költözne el... még van 3 éve az iskolából... azt úgyis be kell fejeznie... meg lehet, hogy tovább is tanul...
- Ez sem egy rossz ötlet... de az hogy Lexa tovább tanul... vicces egy dolog... a középsulit se akarja befejezni...
- Csak benő a feje lágya...
- Reméljük...

***

A zuhany alá tolt, majd a falhoz nyomott. Majd csókolni kezdte a dekoltázsom, egyre csak haladt lejjebb. Akkor kaptam én is a szája, teste után, amikor csak tudtam. Vizes kezeimmel nehezen tudtam csak kicsatolni rajta az övet, de sikerrel jártam. A víztől nehéz nadrág a földre zuhant, majd kilépett belőle és egyik lábával kirúgta a kabinból. Éreztem, hogy nem szeretné tovább folytatni az előjátékot, de rajtam még mindíg ott volt a nadrág. Vadul szedte le rólam a nadrágot, miközben saját magát is megszabadította az alsójától. Szája szélét megnyalva nézett végig rajtam, és láthatta, hogy alig bírom kivárni, hogy magamban érezhessem.  A csípjőmhöz nyúlt, hogy lehúzza az utolsó rajtam maradt falatnyi ruhadarabot is, de kezeit nem tudta irányítani. A kis ruhadarab halk reccsenéssel jelezte élete végét. Csók közben is elmosolyostunk ezen mindketten. Kinyúlt a kabin melletti polcra, és előhalászott egy óvszert.
- Valahogy gondoltam, hogy itt is tartassz gumit... - mosolyogtam.
- Sose lehet tudni hol lesz rá szükség...
Egyik lábamat a csípője köré fonta, majd lassan, de határozottan magamban érezhettem. Eleinte lassú lökésein egyre csak gyorsított, és pár percen belül pihegve néztünk egymás szemébe. Törölközőbe csavartuk magunkat, és kimentünk vissza, a konyhába. Ahol Bill ismét ott volt.
- Jó... tehát már zuhanyoztatok is...
- De még milyet... - adta tudtára Billnek, hogy igenis élvezte a zuhanyzást.
- Oké... több részletre nem vagyok kíváncsi...
Elindultam felfelé a lépcsőn, de Tom utánam szólt.
- Hova mész kiscica?
- Telefonálok Dominak, hogy ugorjon be hozzánk pár ruháért, és hozza el nekem...
- Miért? - Bill nem nagyon értette a dolgokat.
- Mondjuk... mert a bugyim hátööö életét vesztette... és nincs nálam másik ruha, csak a tegnapi... tehát...
- Jah értem...
- Reméltem...
- Én nem... - Tomnak vagy korán van, vagy még nem tért magához a zuhanyzás után.
- Nem baj... - majd tovább mentem a lépcsőn, be Tom szobájába, ahol megkerestem a telefonom, és már hívtam is drágaságomat.
- Szia Lexa. Mondd.
- Figyelj... Tomnál vagyok... de öhm... a ruháim egyrésze elázott, másrésze használhatatlan... nem ugornál be hozzánk pár cuccért?
- Dehogynem... amúgy nálatok vagyunk...
- Nálunk?
- Ahha... gondoltam megnézzük, hogy mi van veled... de mondta apukád, hogy Tomnál vagy... de előtte már majdnem bőgtem, mert csak annyit mondott, hogy nincs itthon... tökre beijedtem...
- Hidd el, hogy én is beijedtem volna, ha otthon vagyok, amikor anyám reggel beállít... nah mindegy...
- Mit is vigyek pontosan?
- Hát gondolom fehérnemű, egy felső, egy nadrág, meg egy cipzáros pulcsi... mindent találsz a gardróbban, vagy a fiókban...
- Várj... zokni nem kell?
- A zokni is fehérnemű... vagyis nekem annak számít...
- Jah oké... cipőt ne vigyek?
- Hát... mivel tegnap esett az eső... szerintem egy kicsit elázott a cipőm... hozhatsz azt is...
- Gondolom nem tökmindegy az összeállítás...
- Bíztam benne, hogy nem öltöztetsz bohócnak...
- Rendben... nemsokára ott vagyunk.
- Találsz táskát is ott ööö valahol... megtalálod mindegy...
- Oké... szia.
- Szia.
Nah ez is megvan gondoltam magamban.  Majd visszamentem az ikrekhez a nappaliba.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.