57. rész
2010.10.17. 15:52
***
- Bill... - ment oda kicsit nehézkesen járva Billhez - Lexa hol van? Nem tudod?
- Szerintem Tommal van...
- Jó... és Tom hol van?
- Hát azt nem tudom... de szerintem leléptek szobára...
- Ezeknek is ilyenkor kell dugni...
- Miért keresed?
- Megbántottam Lexát... és bocsánatot akarok kérni... mert igaza van...
- Gyere keressük meg...
- Menjünk...
Majd elindultak felfelé a lépcsőkön, utánunk kutatva.
- Lexa? - nyitott be egy ajtón Domi.
- Tom!! - nyitott be Bill egy másikon.
- Lexa... - nyílt a következő ajtó is...
***
- Te... baba... ugye ezek nem minket keresnek?? - kérdezte Tom mellőlem.
- Nem tudom...
- Lexaaaa Wolf... Hol a picsába vagy? - hallottuk kintről.
- De... minket keresnek...
- Nem igaz, hogy nem lehetünk együtt nyugodtan... - majd kiszálltam az ágyból... és keresni kezdtem a ruháim, majd amikor mind összeszedtem bevonultam a fürdőbe, és rendbe tettem magam.
Tom eközben kint elkezdett felöltözni, amikor benyitottak rá...
- 5 percet várjatok odakint, amíg felöltözök...
- Jó oké... itt sem vagyunk... - majd kimentek a szobából.
- Tényleg ennyire fotosak lennénk? - léptem ki a fürdőből.
- Ahha... de mi lenne, ha nem mennénk ki? - húzott magához, és a nyakam kezdte harapgálni.
- Mert?? Csak nem újraéled a Kis-tom?
- Gyönyörű vagy... ne csodálkozz...
- Ha van, aki boldoggá tesz... - majd megcsókoltam, mire megint bejöttek...
- Nah ne kezdjétek előről... egy nem volt elég?
- Nem...
- De akkor majd máskor folytatjátok... - azzal Domi kézenfogott, és kihúzott a szobából.
- Domi... állj már meg! Mi a fasz van?? Ne rángass már!
- Beszélni akarok veled...
- Jó... mondd...
- Szóval... én csak bocsánatot akarok kérni... mert hülye vagyok... voltam... és az is maradok...
- Megbocsájtok... de csak mert tudom, hogy így van...
- Nah köszi...
- Jól van na... vicc van... szeretlek tudod...
- Persze...
- Na gyere igyunk...
- Így is eléggé kiütöttem magam...
- Akkor ez már nem fog ártani... - és elindultunk lefelé a bárpulthoz. Leültünk egy-egy székre, majd kértünk mind a ketten.
- Nem azt mondtad, hogy nem iszol? - kérdezte az a bizonyos "cukorfalat", hogy Dominicot idézzem.
- De... csak most meggondoltam... de csak valami gyengét...
- Oké... neked kishölgy?
- A szokásos körömet... - kacsintott rá, majd amikor elfordult a srác óvatosan hátulról nyakonvágtam Domit. - Naaa! Ez miért volt?
- Tudtommal nem vagy szingli...
- Ki tudja...
- Ne kezdjük előről...
- Okés... adta meg magát.
Kihozták az italunkat, megittuk mendketten, majd beszélgetni kezdtünk. Sok minden szóba jött. Többek közt Bill új barátnője is... vagy hogy is nevezzem...
- Amúgy jó fej a csaj?
- Első ránézésre igen, meg amíg bemutatkozik... utána előjön belőle a Tokio Hotel fan...
- Komolyan?
- 3 mondatot bezséltem vele... többet nem is szeretnék...
- Mert?
- Eleinte normális volt... aztán jött, hogy biztos én járok Tommal... a kis barátnőm - vagyis te - pedig Georggal... és olyan hülye fintorral mondta. Érted...
- Szegény Bill valahogy nem választott jól...
- Hát nem...
- De igen... - állt mellém Georg... atom részegen... és adott egy puszit az arcomra.
- Naaa! Georg!!! - toltam el magamtól... - Hagyjál!
- Jól van...
- Szerintem is...
- Amúgy mi nem? Ha már így beleszóltam a dolgokba...
- Semmi mindegy... beszéljük kettőtökről... nem szeretnétek még kibékülni??
- Hááááááááááááááááááááááááátttt... - nyögte Georg... Dominic meg se szólalt...
- Ez értelmes volt... de emberekkel beszélgetsz... szóval légyszives... - szóltam rá - Te pedig igyál még, mert így nem fog bejönni amit tervezek... - nyomtam egy újabb poharat Dom kezébe.
- Jah... hogy neked terveid vannak...
- Naná... Gyere Georg... igyál te is még egy kicsit... - azzal felálltam a székről, és otthagytam őket... Messziről azért figyeltem, de egymáshoz se szóltak. Csak ültek a poharukkal, és néztek ki a fejükből.
|