A Kawanku olyan szerencsés volt, hogy meghallgathatta, ahogy ez a négy német srác mesélt az érzéseiről. Az iskolai történetektől kezdve, a kedvenc ételen át, a szerelmi életükig.

KAWANKU: Hello srácok! Hogy vagytok? Meséljetek a legutóbbi albumotók promóciós turnéjáról!
BILL: Nagyszerűen érezzük magunkat. Most fejeztük be az európai turnénkat. Így, három hónapig voltunk úton és nagyon sok nagyszerű koncertünk volt Európában. Mindig is el akartunk jutni Ázsiába és izgatottak voltunk, hogy először láthassuk az ázsiai rajongóinkat. Nagyon jól érezzük magunkat!

KAWANKU: Malajzia előtt, hol koncerteztetek srácok?
TOM: Szingapúrban csak egy akusztikus fellépésünk volt és először láttuk az ottani rajongóinkat. Ez nagyon jó. Habár csak három napig voltunk ott, de azért nagyon örültünk.

KAWANKU: Van valamilyen különbség az európai és az ázsiai rajongóitok között?
BILL: Nagyon sok európai országban léptünk fel. Minden alkalommal mikor egy országban először találkozunk új rajongókkal, nagyon örülünk, de nincs különbség. Különösen mikor látjuk őket nevetni és sírni. Varázslatos pillanat.

KAWANKU: Tudjátok srácok, nagyon sok indonéz rajongótok van!
TOM: Tényleg? Hűha, ez nagyszerű.
BILL: Igen, ez nagyon szuper! Mikor az otthonunktól távoli helyekre megyünk és a rajongók ott is végig velünk énekelnek, és mindent tudnak rólunk, az sokkol minket. Nagyon örülünk, hogy ezt hallhatjuk.

KAWANKU: Nagyon sok üzenetet (tweetet) kaptok a rajongóitoktól Indonéziában?
BILL: Hallottunk erről, hogy nagyon sok támogatónk van az interneten. De fogalmunk sem volt róla, hogy ilyen sok rajongónk van ott. Ez nagyon remek.

KAWANKU: Hallottatok már Indonéziáról?
TOM: Természetesen! De nem tudunk túl sokat róla. Ez az első látogatásunk Ázsiában. Hm... Tudod ez nagy meglepetés számunkra.

KAWANKU: Kinek nincs még barátnője?
BILL: Georgot kivéve, mindannyian egyedül vagyunk.

KAWANKU: Milyen lányok tetszenek nektek?
BILL: Öt éve nem volt barátnőm, mert még nem találtam meg a lelkitársam. Nincs kifejezett ízlésem a lányok terén, de első látásra meglátom. Hiszek ebben, szóval még mindig várok.
GUSTAV: Egyetértek Billel, nekem sincs elképzelésem. Amíg találkozunk és működik.
GEORG: Nagyon sok gyönyörű lány van ebben a világban.
TOM: Igaza van Georgnak! Nekem ezt elég nehéz megmondani. Mindenhol gyönyörű lányokat láttunk, mint Szingapúrban is és a repülőtéren is mikor megérkeztünk Malajziaba. Mindenhol gyönyörű lányok vannak a világban, szóval nehéz megmondani. Nem bánom, ha a lányok szőkék vagy barnák, amíg találkozom vele, és tényleg érzem, hogy szeretem. Ez nem testiség, ez egyszerűen a szerelemről szól, hogy érezzem.

KAWANKU: Van bármilyen érdekes történetetek az iskolából, amit elmondanátok?
BILL: Nagyon rossz időszak volt számunkra az iskola. Mivel egy kis faluban nőttünk fel, idegennek éreztük magunkat egy másik bolygón. Mindig a zenére gondoltunk, nem úgy, mint a többi gyerek. Nagyon sok problémám volt a tanárokkal és az osztálytársakkal. Nagyon rosszak voltunk az iskolában. Hahaha.

KAWANKU: Hogyan készült a második angol nyelvű albumotok, a "Humanoid"?
BILL: Közel egy évig dolgoztunk a stúdióban ezen az albumon. Nem volt rajtunk nyomás, a lemezcégtől, sem senki mástól. Szóval volt időnk pihenni és új hangzást kialakítani. Nagyon sok új dolgot kipróbáltunk, miközben ezt az albumot készítettük. A korábbi albumainkat egy stúdióban készítettük Németországban, de ezúttal különböző stúdiókba készítettük Németországban és az Egyesült Államokban, például Los Angelesben és Miamiban, szóval nagyon sok országból új hatások értek.
TOM: Olyan volt, mintha a régi hangzáshoz újat adtunk volna.
BILL: Hatalmas kihívás volt számunkra, hogy ezt az albumot másmilyenre csináljuk, mint a korábbiakat.
TOM: A legnagyobb kihívás az volt, hogy Georg megtanuljon a basszusgitáron játszani. Hahaha.

KAWANKU: Hahaha! Tom, miért csinálsz folyton viccet Georgból?
GEORG: Ez jó kérdés.
TOM: Nem tudom, hogy miért. Georg egy nagyon vicces srác.

KAWANKU: Srácok kipróbáltatok már valamilyen ázsiai ételt? Ízlett?
TOM: Persze! Szeretem a tésztát és a vegetáriánus sushit.
GEORG: Nekem ízlett a sült rizs.
TOM: Oh, nekem is.

KAWANKU: Szóval, mikor jöttök Indonéziába? Talán nyaralni?
TOM: Ez jól hangzik, majd meglátjuk. Tavaly a Maldív-szigeteken voltunk, jó hely a nyaraláshoz.
BILL: Szeretnénk tényleg körbejárni Ázsiát, nagyon jó lenne. Szeretnénk, ha azok az emberek, akik segítettek nekünk az európai koncerteknél, terveznének néhány koncertet Ázsiába is.

KAWANKU: Van néhány levelünk és ajándékunk nektek az indonéz rajongóktól!
TOM: Mi ez? Oh, levelek és babák, amelyek úgy néznek ki, mint mi!
GEORG: Hűha, ez nagyszerű.
GUSTAV: Igen, tök jó.

KAWANKU: Hát, lejárt most az időnk, van még valami, amit el szeretnétek mondani az indonéz rajongóitoknak?
BILL: Szeretnénk köszönetet mondani az eddigi támogatásotokért, és reméljük, visszatérhetünk majd egy koncerttel. Szeretnénk látni az összes rajongónkat és szeretnénk előttük élőben fellépni. Nagyon köszönjük!

Ford: Betty @ t-h-b-t