***

Még hogy én vagyok a gyerekes. Ez egyáltalán nem igaz. A legrosszabb pedig az, hogy akár még a sarki bioboltban is összefuthatok azzal a… visszafojtom a csúnya szavakat. Nem használok rá fura jelzőket. Szeretem. De ha egyszer bunkó volt! Annyira, annyira, annyira…
-Áu…- kiáltottam fel, és ejtettem el mindent, ami a kezemben volt éppen. A város legnagyobb hipermarketében kellett nekem is belemenni egy srácba.
-Ne haragudj…- méghozzá egy igen helyes srácba.
-A picsába…- hasított a tudat az elmémbe miszerint én igenis ismerem ezt a fiút.
-Héé! Nem te vagy az a lány a színházból? Klassz volt a koncerted…- mosolygott, és segített felszedni minden apróságot, amit leejtettem.
-Köszi…- eresztettem egy apró mosolyt és jeleztem, hogy menni készülök. De ő valahogy nem akarta. Csak mondta, mondta, és mondta. Megállíthatatlanul.
-Ne tudd meg mi zajlik le nálunk is… új csapattagok meg minden… pont bulit tartunk miattuk! Eljönnél? Hívhatsz bárkit!- na ne… ezt nem hiszem el. Talán lehet így ver a sors.
-Még nem tudom… tudod koncertek hada meg minden…
-Tom megnézte akkor pont nincs koncerted szóval várunk!- mély csönd és mosolygás.
-Picsába…- suttogtam és bólintottam.
-Akkor majd még hívunk, hogy mikor és hol! Vagyis… megadod a számod?

***

-Mit vettél?- rohanta le Tom, ahogy meglátta
-Inkább mit kaptam…- vigyorgott rejtélyesen és felmutatott egy kis cetlit.
-Mi van megtetszettél egy csajnak? Nem már… pedig ki sincs vasalva a hajad!
-Tomci, Tomci, Tomci… most valami nagyon értékes van a kezemben… egy olyan lány telefonszáma és ígérete, amiért örök életedig hálás leszel.
-Ne mond hogy… na ne… Georg öcsi, ha most csak szívatni akarsz, előre elmondom, hogy…
-Dehogy akarlak szívatni!- vágott közbe a raszta nagy beszédébe, és vigyorgott tovább –Ez nem csak neked, hanem nekem is jó! Láttad milyen jó segge volt az egyik barátnőjének?
-Végre lesz csaja az öcsémnek… ez de cool!

***