Végre! A Tokio Hotel visszatér. A top of the pops a fiúkkal csevegett a múltról, a jelenről és a jövőről...

Az új kislemezetek az Automatisch/Automatic egész máshogy hagzik mint az eddigi Tokio-Hotel-hangzás. Ez az egész új albumra igaz?
Bill: Az egész album mindenesetre már más mint máskor. Ennek ellenére hallani, hogy ez mi vagyunk. Sok dolgot kipróbáltunk és más hangszerekkel is dolgoztunk nem csak basszussal, dobbal és gitárral. De mindenesetre hallani, hogy ez Tokio Hotel!

A hangzás felnőttesebben hagzik. Szerintetek a rajongóitok is felnőttek vele?
Tom: Ha a rajongók az első albuoktól most még mindig a rajongóink, automatikusan nőttek vele. Persze a rajongók, pontosan mint mi, idősebbek is lettek. Hogy a zene felnőttesebbnek hangzik, nem volt tudatos elhatározás tőlünk. Nem mentünk azzal a tervel a stúdióba, hogy "Most egy felnőttesebb lemezt csinálunk!"Egyszerűen ez jött ki belőlünk.

A Humanoid egy német és egy angol verzióban lesz kiadva, amelyek ugyanazon a napon jelennek meg. Szerintetek hol lesz több visszajelzés?
Bill: Én azt hiszem, hogy az angol album több visszajelzést fog kapni. Egyszerűen azért, mert több országban fog megjelenni, De ez nem lényeges. A német hozzánk tartozik! És időközben már az angol dalok is hozzánk tartoznak. És nem is tudok dönteni,  személyesen mit találok jobbnak és szívesebben éneklem. Mindkét nyelv egy részünk. Alapjában újra visszatértünk a gyökereinkhez. Mikor zenélni kezdtünk, mindig voltak angol dalaink is. És most bizony ismét van!

Írjátok le röviden, három szóval az új albumot!
Mindenki: Wáó, három szó! Ez igazán nehéz! Így lenne: Megmagyarázhatatlanul szuper! (nevetnek)
Bill: Mindenesetre nagyon energikus. Minde dal más is. Ezt nem lehet csak három szóba foglalni.
Georg: Ezzel túlságosan korlátoznánk magunkat.
Bill: Ez egy vegyes album, amiben egy hangzás van! És ez az összes dalon végigmegy.

Milyen nagy a siker nyomása a harmadik albumotonál?
Bill: A nyomás már nagy! De ez a dalok írásánál és készítésénél el kell venni. Nem lehet a stúdióba menni azzal a gondolattal, hogy a dobogós helyen kell landolnia a slágernek. Egyszerűen azt kell csinálni, amit kigondolt és amit szeret is!
Tom: Végeredményben nincs is semmi a kezében. Az embernek mindig magának kell megpróbálni a legjobbat adni. Ha a stúdióban van, dalokat ír és lehetőleg a legjobb albumot készíti - magának. Mást nem tudsz csinálni... Ha akkor még kint jó sikere van, szerencséd volt.És ha nem, akkor éppen nem. Ez egyszerűen ilyen. Persze a nyomás ott van. De megpróbáljuk magunkat nem a nyomás alatt tartani, mert ez nem befolyásolhat minket. Csináljuk a zenénket és a legjobbjainkat adjuk! És aztán remélhetőleg sikeres lesz!

A karrieretek teljesen zűrzavaros. Tömeges kitűntetések és legalább ilyen sok pletyka! A kezdettől elkülönültök. Hogyan éltétek át ezt az időt? Hogyan kezeltétek a csúcspontot és a mélypontot?
Bill: Az idő éppolyan zűrzavaros volt, ahogy mindenhol látható és olvasható volt. Az emberek ellenségeskedései és a gyűlölködő oldalai, ezek a legszívesebben megölnének minket... Ez nem volt új nekünk. Tomnak és nekem ez már megvolt a suliidőben. Nem megyek a színpapdra és gondolom azt, hogy minden ember ezt jónak találja. Teljesen öntudatos vagyok, hogy vannak emberek is, akik ezt szarnak találják. És ezt totál rendben találom. Pont tavaly, amikor az új albumot készítettük, persze még tiszta volt nekünk, amit csinálunk tulajdonképpen. Ez egy privát év volt, amiben megpróbáltunk tudatosan visszahúzódni a nyilvánosságból. Ami sajnos csak korlátozottan működött.... És minden, ami ebben az időben nyilvánosságra hoztak, privát dolgok voltak. És az ember akkor teljesen feltűnően észreveszi, hogy egyszerűen nincs többé magánélete!
A régi életünkből, ami azelőtt volt, egyszerűen nem maradt több... De tudatában vagyunk: Ez többé nem fordítható vissza! Ezért az ember megpróbál olyan keveset gondolkodni amennyit lehet. Csak előre néz! A döntést régen, 15 évesen hoztam meg. És újra így döntenék! Nem bánom! Mi mind tudatosak voltunk, hogy mi, ha véghezvisszük, mindent megadunk érte. És készek voltunk mindent fealdni! Már sokkal korábban meghúzhattuk volna a vészféket. De nem! Senki sem kényszerített minket semmire. Éppen ellenkezőleg! Bizonyos módon sikerdrogosok is vagyunk! Egyszerűen egyre többet akarunk. Még egy ország, még egy ország... Azt akarom, hogy az emberek ismerjék a zenénket, ismerjék a bandánkat és személyesen is ismerjenek engem!

Hogy vagytok, ha az összes pletykáról értesültök a sajtóban?
Tom: Nem mindenről értesülünk! Egész idő alatt dolgozunk és ott nem értesülünk semmiről, hogy sikeresnek vagy sikertelennek állít be éppen a nyilvánosság. Egyszerűen nincs időnk mindent elolvasni! Korábban tényleg mindent  összegyüjtöttünk, ami rólunk állt az újságban. Ezt aztán valamikor feladtuk... Egyszerűen túl sok volt!

Stresszesen hangzik. De kérlek írjátok le az időt 2005-től, mikor a Schrei-val startoltatok, 2009-ig (Humanoid) három szóban!
Georg: Gyors, mindenesetre!
Bill: Zűrzavaros és sikeres! Ezzel megvan a három!

Ha a második és az új albumotok közti időt leírnátok, hogy hívnák? Miről lenne szó abban?
Bill: Erről az időről ráadásul több dalt írtunk és rajta is vannak az új albumon! De nincs konkrét esemény, hanem egyszerűen érzés, ami van és aztán felírja és egy dalt készít belőle. Szerintem, az egész album és az album neve is "Humanoid" elmondja tulajdonképpen: A szó leírja az egész életünket, most még sokkal több mint korábban - "emberszerű" és mindenesetre nem normális! Mindenesetre néhány dal a múltunkat tükrözi vissza.Egészen különleges természetesen a Humanoid számcím is.

Van kedvenc számotok az albumon?
Bill: Nehéz, ez nekem mindig is változik, Tulajdonképpen az ember mindig azt a dalt mondja, amit utolsóként írt, a legtöbbször. Mert ezek még frissek, még mindig olyan eufórikus, Automatisch/Automatic mindenesetre mindegyikünk egyik kedvenc száma. Ezért is ebben egyeztünk meg mint az első kislemez. Egyébként a Dogs Unleashed az egyik a kedvenc dalaimból az új albumon. A Hey You-t is nagyon szeretem.
Tom: Nekem a Komm az egyik dal, amit borzasztóan szeretek...
Georg (félbeszakítja Tomot): Az én kedvenc számom is!
Tom: Ez egyértelmű volt! Georg mindig azt találja jónak, amit én is jónak találok...(nevet)
Bill: Ahh, Dark Side Of The Sun is az egyik kedvenc dalom!

Oké fiúk, utolsó kérdés: Mi felejtettem el megkérdezni? Mit kell még feltétlenül tudnom?
Bill: Hé, ez igazán nehéz.
Tom ( Georghoz): Miért hordod ma a hajválasztékodat a másik oldalon?
Georg: Nem is tudom ..Ma így sikerült!

Tokio Hotel's Message - Late Night, Fnac Colombo - Lisbon

Bill & Tom - 2009.10.04.