Bill és Tom: Olyan különbözőek és mégis egyenlőek
Az tény, hogy ugyanazon a napon születtek, és meghatározó választ adtak a kérdésre: "Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?". "Zenész!"-mondja Bill és Tom. Egy közös álom vált valóra, és az ahhoz vezető út is közös, de mégis van valami, amely szétválasztja őket egymástól.
Tom a legnyitottabb, megtalálja a zenében a szórakozást, és ha már láttátok őt színpadon, akkor tudjátok, miről beszélünk. A gitárjával ugrál, rengeteg tiszteletlenséget ad (?), melyet ismerünk, és kiadja magából az adrenalint. Bill sokkal nyugodtabb, a zenében felfedi az érzéseit. Neki a dalírás olyan, mint egy napló oldala, melyet te írtál. Az egyetlen különbség annyi, hogy a te naplódat 7 lakat alatt tartod, és csak a legjobb barátodnak mutatod meg. Ő kimutatja az egész világnak, mit érez a lelkében és a szívében. Bár az ikrek csak a Tokio Hotel egyik fele, lehet rájuk mondani, hogy "Olyan különbözőek és mégis egyenlőek". Mi ez, ha nem a banda sikerének titka? (ford.: 

GTH)

ITT

(c)ReseTH

Forrás

Welt am Sonntag: Csak őszintén, mi az oka ennek a Tokio Hotel sikítozásnak, ennek az őrültesen láznak?

Jost: Az, hogy a banda sehova sem akar tartozni. Ez ritka. Bill céltudatosan furcsa.  Az érzelmes szélsősége az óráiási értékének a része.

W.A.S.: Például?

Jost: Óriási akarata van, ami már kisfiúként megvolt neki. Az első kislemez, a "Durch den Monsun" klipforgatása előtt azt mondta nekem, hogy a tarkójára akarja tetováltatni a banda logóját. Azt mondtam neki, hogy nem lenne jó ötlet, és kérdeztem, mit csinálna, ha megbukik a kislemez vagy a bandatársaival összevesznek és feloszlanak, aztán örökre megmarad a tarkóján ez a szar logó. Akkor Bill azt mondta, és épp 14 éves volt:  "Egész életemben erre vártam, hogy megnyílhassak. Most a testemen megakarom örökíteni a pillanatot, tök mindegy, hogy bukás lesze-e vagy sem."

[...]

Forrás

FORDÍTOTTA:RESETH