Kicsit magamhoz tértem a képzelgésből és felemeltem a fejem. Cori pont akkor ült le elém.

Mosolygott és nagyokat pislogott.

Mi? Mi a franc van? Én ezt nem értem. Mi történik itt? Ez a csaj megörült? Miért nem ordít? Miért nem borítja rám az asztalt? Meg menekültem? Te jó ég! Alig hittem a szememnek. Nem lehetek ilyen mázlista. Nem vette észre, hogy egy csaj fekszik az ágyban. Beszarás. Vagy Sandra volt nagyon ügyes. Hát persze hogy ügyes volt. Nem is vártam tőle mást.

- Nem volt bezárva szoba- mondta Cori.

- Öhm, igen, mert siettem le és nem akartam a kulccsal bajlódni. -vágtam rá gondolkodás nélkül. Legszívesebben felrohantam volna ordítva, kiabálva, aztán pedig végig csókoltam volna Sandrát hogy milyen ügyes, hogy nem buktatott le minket, vagy bármi.

- Tom te meg mit vigyorogsz magadban?- kérdezte Bill és fürkészve nézett rám.

- Semmi, csak, csak, jól aludtam…illetve- kaptam össze magam-, Hiányoztál ám.- mosolyogtam Corira.- Tényleg, milyen volt?

- Semmi extra, jó volt.- vonta meg a vállát.

- Jó reggelt mindenkinek- ült le valaki az asztal másik végére. Sandra volt, felöltözve már teljesen fitten. Kérdően néztem rá, pedig csak forgatta a szemét jelezve, hogy ez meleg helyzet volt.

- Hogy bírtál ennyit aludni?- Andreas.

- Mozgalmas éjszakám volt- mosolygott- Bekopogott hozzám egy srác az este.

- A mázlista dög!- Dom csapott az asztalra poénból.

Pedig ha tudná, hogy Sandra nem csak poénkodik, és hogy az a fiú én vagyok.

Rá néztem a mellettem motyogó Corira, valamit magában számolt. Ja, hát persze, már megint ezeket a kibaszott kalóriákat. Mekkora egy baromság. Nézte a vaj oldalára írtakat és motyogott. Nagyon sokat csinálta, engem idegesített. Hiába számolja a dolgokat úgy is jól néz ki, vagy ha hízik is pár kilót, akkor is jól fog.

Sandra meg sem nézte, hogy csökkentett zsírtartalmú e tej. Vígan öntött a kávéjába.

- Tom, Siessünk. David mindjárt itt van értünk.- szólt Bill.

- Mert hogy?

- Mert dolgunk van.- vágta rá szimplán. Úgy szeretem, ha ilyen bőbeszédű. Nem tud, csak tőmondatokban válaszolni.

- Merre mentek?- kérdezett rá végül Cori.

- Hát nekünk lesz egy sajtótájékoztatónk. Ti, viszont .- kezdett bele, de hirtelen felnézett, pontosan a fejem fölé. Már megint meg akarnak ijeszteni. Hátra fordultam David vigyorgott. Ma engem mindenki hátulról rémisztget. Komolyan, oda settenkednek, Bill meg rájuk néz, és mikor hátra nézek, majd beszarok. A buzik biztos cseréltek volna ma velem. Ilyen hátul támadós napom volt.

- Sziasztok Fiatalok- köszönt, és a kezét a vállamra tette.

- Hello David- mindenki kórusban.

- Fiúk sietni kéne.

- Csak Tomra várunk- mutatott rám Georg.

- A faszt csak rám. Ha jól emlékszem fél perce még te is burkoltál.

- Igeen, de már megettem- kacsintott rám, aztán küldött egy puszit.- Csak te tudod még itt verted a fejed az asztalba egy xaros otthon felejtett boxer miatt.

- Nah, jó, te egyél- veregette meg a vállam, hiszen még mindig ott pihentette a tenyereit.- Ti pedig- kezdett bele, de megakadt a szeme valamin, illetve valakin.- Sandraaa! Hogy kerülsz ide?- ült le azonnal elé. Én csak elhúztam a szám. Nah szép, mindig ez van.

- Hát, öhm. Iderepültem.- vonta meg a vállát.

- Áh.. értem..örülök. hogy itt vagy. Emeled az utazás fényét a szépségeddel.

- Köszi.

- És hogy vannak a szerelmeseink?- nézett ránk vigyorogva David. Cori rögtön megfogta a kezem az asztal alatt, és ráhajtotta a fejét a vállamra ezzel kierőszakolta, hogy átkaroljam. Nem nagyon szerettem Sandra előtt babusgatni. Bár ő soha sem mutatta ki, hogy féltékeny lenne, vagy meghatná a dolog. Szerintem más csaj már rég neki esett volna Corinak. A nők hihetetlenül féltékenyek tudnak lenni.

- Megvagyunk- válaszolt Cori nevetve. Utáltam, amikor valakinek többes számban felelt Rólunk. És a MI életünkről.

- Ez a lényeg. Azt akartam mondani, hogy amíg mi elmegyünk a bandával, addig ti már indulhattok is Las Vegasba. Dom, te vagy a főnök. Andreas, te meg próbáld meg magad visszafogni.

- Vegasba?- csillant fel Sandra szeme.

- Oda bezony. Megyünk utánatok mi is.

- És David mi mikor érünk oda?- Bill.

- Hát …még délután.

- Akkor este…?- Sandra harapott az alsó ajkába.

- Bizony ám!- vigyorgott David.

- Megyünk partizni?- emeltem fel egy kicsit a seg.gem. Nagyon beindultam.

- Ti? Ti nem. Mi? Mi igen. Pisiseket nem engednek be!- nevetett a saját poénján Sandrával Dommal és Andreassal.

Hát pedig qrvára nem volt vicces. Most direkt szekált minket, vagy csak ennyire feltűnően akart nyomulni. Mindig az én nőimet nézi ki magának. Mikor Cori-val még csak kóstolgattuk egymást, szal nem jártunk, akkor vele is próbálkozgatott. Bár valahogy nála úgy éreztem, hogy csak hülyíti, és nem akar tőle semmit. Sandránál más volt. És ez baszott fel a legjobban. Ráadásul nem is sejtette, hogy az én csajom.

- Jó vicc volt David, nos tehát merre megyünk?- Georg.

- Mondom ovisok, itt maradnak alukálni.

- De baszd meg. Én vagyok a legidősebb, ne szívass már.- Georg kezdte elveszteni a türelmét. Őszintén szólva én sem értettem, hogy David most tényleg hülyül vagy komolyan gondolja.

- Na ne nyafogjatok! Te meg tömjed, tömjed!- szólt rám.

Befaltam az egész szendvicset, úgy hogy beszélni sem tudtam. Tehát csak bólintottam egyet hogy indulhatunk. Komolyan úgy tele volt a szám, csodáltam, hogy nem fulladtam meg. Bár meg fulladtam volna. Ha azt nézzük, hogy milyen este vár rám.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés