Szép nyugisan ugráltam fel a lépcsőn. Aztán kizártam az ajtót. Bill pont a konyhában volt. Natasha meg a pultnál ült és nagyon durcás fejet vágott. Itt valami nem klappolt.

- Sziasztok fiatalak- ugrottam ki a cipőmből és vigyorogva baszodtam le Natasha elé. Aki csak felnézett rám és unottan le is hajtotta a fejét.

- Szevasz Tom.- húzta a száját.

Bill felé sandítottam, aki csak forgatja a szemeit, jelezve hogy hagyjam rá.

- Te merre jártál?- kérdezte tőlem Bill.

Az a helyzet hogy mostanában elég xar volt a viszonyom vele. Szerintem, érzte rajtam, hogy vannak dolgok, amiket nem akarok neki elmondani.

- Ki kellett csinálnom pár orosz diktátort. Lazán ennyi.- vigyorogtam.

Natasha csak maga elé bámult.

- Hey, ez vicces volt- löktem meg enyhén a lány vállát.- Natasha, mosolyog!

A várt reakció elmaradt. Vágott egy műmosolyt szinte már gúnyosan.

- Mi van Tom? Mi ez a murimámor csak nem, hogy szerelmes vagy?- vigyorgott érzelem nélkül. Szerintem nem is érdekelte a válasz. Billt annál inkább.

- Talán- dőltem hátra a székemben és a tarkómon összekulcsoltam a kezeimet. Csak hogy Bill elégedett legyen. Végülis nem hazudtam. Csak épp az volt a bibi hogy lehet, hogy nem a megfelelő lányba voltam.

- Figyelj csak Tom. Beszélnünk kéne.- intett Bill aztán közelebb lépett Natashához. De ő nem is reagált rá. Olyan volt, mint egy zombi.

- Figyelj csak kicsim. Mindjárt jövünk, rendben?- csókolta Bill végig barátnője nyakát. A lány csak fancsali képet vágott, de nem szólt semmi. Komolyan mondom, kezdtem félni tőle.

Elindultunk a teraszra. Kivettem egy szálat az asztalon lévő dobozból aztán Billnek vágtam. Aki épp, hogy elkapta.

- Most mit kínzol, tudod, hogy nem lehet?- vágta vissza. Natasha nem csípte, hogyha Bill bagózik. Így megígérte neki, hogyha itt van, akkor nem teszi.

- Ne csináld már! Most már szerintem úgy sem fogtok akciózni. Szerintem még smárolni sem, mert a csaj átment élőhalottba.

- Ne beszélj már róla így- szólt rám, de azért egy picit vigyorgott.

- Tényleg? Mi a baja amúgy?

- Semmi. Csak elmondtam neki, hogy nem akartam gyűrűt venni neki most.

- Az kemény! És hogy vázoltad fel neki?

- Ahogy kell. Mondtam, hogy hallottam, hogy Rebeccának azt mesélte, hogy meg akarom kérni a kezét, és hogy ez nem nagyon igaz.

- Hiszti volt?

- Nem. Csak kicsit letört és az óta ilyen.. Ilyen fura.

Elkezdtem röhögni, mint az állat. Nem tudtam miért, de olyan röhejes volt a helyzet.

- Most mi a bajod?- húzta fel a szemöldökét Bill.

-és az óta ilyen -ismételtem Bill szavát.- Ez tetszik. Mintha a csajoknál lenne egy ilyen gomb. Ha valami olyat hallanak, ami nekik nem tetszik, átmennek agyhallottba.

- Kac-Kac Tom- nem tudom mit szólnál hozzá te is hogyha kiderülne…áhh..mind1, hagyjuk.. nem is tudok példát mondani. Hagyjuk.- legyintett.

Én meg csak zavarodottan ráztam a fejem.

- Bill most mi van?

- Nem érdekes…David hívott. Mondta, hogy menjünk át hozzá vacsorázni. Fel a villájába. Ott lesz mindenki.

- Mindenki? Mégis ki mindenki?

- Ő mondta így, hogy mindenki.

- Hát tesó szerintem a mindenkibe mi is benne vagyunk.

- Esetleg…Meg még Az egész banda, Don, Andreas, a Nőink, meg David talán nője: Sandra.

- Mi va’?- kerekedtek el a szemeim.- Az baromság! Sandrának semmi köze nincs Davidhez.

- Nem vetted észre hogy hogy hajt rá? Vegasban is teljesen rá volt startolva a két bigére.

- Milyen kettőre?

- Hát tudod ki az a másik. A Miss Felsőbb hatalom?

- Mi van? Miss Felsőbb hatalom?

- Nem láttad, hogy hogy nézett ránk?

- Nem is ismered!- nevettem.

- Mintha te ismernéd.

Csak vigyorogtam, de nem mondom semmi. Hát a testét azt nagyon jól ismertem, az biztos.

- Meg nem is akarom megismerni!- makacskodott Bill.

Vigyorogva fordítottam neki hátat és nagyot szívtam a cigimbe. Dehogynem akarja, csak a fasz még magának sem tudja beismerni. Mert az agyacskája mást mondd. Mindig így makacskodik.

- És figyelj csak mikor is, megyünk Davidhez?- nyomtam el a cigit.

- Tudja a tököm. Majd estefelé. Gondolom még David is, felhívja a többieket.

- Szerintem, már megtette. Ne légy olyan egós, hogy abban a tudatba ringasd magad, hogy téged hívott először.- löktem meg a vállát.

- Már pedig így van.

- Tévedsz. Hogyha állításod szerint David nyomul Sandrára, valószínűleg őt hívta előbb.

- Nah, jól van Tom, hagyjál békén! Délután 2 van. Mit csinálunk még estig?- kérdeztem.

- Hát…Tudja a faszom. Én bemegyek az biztos. De te maradhatsz itt, beszélgetni a galambokkal vagy inkább a sirályokkal- pislogtam édesen.

- Sirályokkal? Minek?

- Áhh, ez hosszú sztory- legyintettem.- Te inkább húzzál be a hercegnődhöz, akinek most kiszívták az agyát.

Bill fejcsóválva elment mellettem. Közben a középső úját végig felém, tartotta kinyújtva.

Csak mosolyogtam. Aztán gyengéden lecsaptam a kezét. Nem szólt semmi csak bevágta az ajtót.

Kimentem a korláthoz és neki támaszkodtam. Kémleltem az eget hátha meglátok egy sirályt. Kezdtem csípni azokat a tollasokat. Olyan jópofák voltak.

Kivettem még egy szál cigit aztán rágyújtottam.

Miért kell hazudnom Billnek? Én tényleg el akarom neki mondani a dolgot meg minden, de egyszerűen nem megy. Pedig csak nagy levegőt kéne vennem és túlesni rajta gyorsan. Aztán biztos minden könnyebb lenne. És nem nőne tovább köztünk a szakadék.

Egy ideig biztos morogna, de aztán csak megbékélne. Ismerem.

Már csak azt kéne kiszopnom a kisujjamból, hogy mivel is tudnám leghasznosabban eltölteni az időt a vacsoráig.

Benyúltam a telefonomért és hívtam Cori-t.

- Igen?- vette fel nagy nehezen.

- Hello Baby. Merre vagy?

- Szia életem- változtatta meg a hangját.- Masszíroztatok.

-Irigyellek.- nevettem.

- Igen, csak új srác van bent és olyan állat mód, csinálja.- vette suttogóra.- De most éppen kint van, mert az összes olajt rám kente. Tiszta lökött.

- Hát akkor mondd meg neki, hogy finomabban dolgozzon, mert jön a pasid és szétveri.- Istenem, hogy ennek a csajnak mekkora gondjai vannak.

- Jól van, mondom. Csak szerintem, nem tud németül. Szerintem orosz.

- Akkor meg miért suttogsz?

- Hát, mert azt biztos megértené, hogyha szidom. Aztán még erősebben dolgozna meg. És tudod, hogy azt mennyire nem bírom.

- Azért mégis irigyellek. Lehet, hogy nekem is el kéne mennem.- gondolkodtam, bár tudtam, hogy biztos nem mennék. Hülye lennék.

- Majd én megmasszírozlak.

- Juj, de xarul hangzik- dőltem neki a korlátnak, és a könyökömmel támaszkodtam rajta. Bejött a dolog.

- Figyelj, le kell raknom, mert már itt van. De majd csörgök, ha kész vagyok. Átnézhetnél hozzánk.

- Jó rendben. Este ugye akkor jössz Davidhez?

- Ja igen, persze. Na csók.

Visszamentem a házba és rögön a nappali felé vettem az irányt. Beugrottam a kanapéba is a kezembe vettem a távirányítót. Aztán elkezdtem keresni valami baromságot, hogy elüssem az időt.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés