23. rész
2010.06.30. 20:20
- Úristen- sóhajtotta ki Lela a levegőt és leugrott a pultról, aztán felhúzta a bugyiját, de közbe még mindig a nyakamba kapaszkodott az egyik kezével.- Nem tudom, hogy is csinálod ezt Tom, de minden elismerésem.- pihent, belém ölelkezve.
Én csak önelégültem vigyorogtam és simogattam a hátát. A topja pántja lecsúszott a vállán, így erre a csupasz testrészre adtam néha egy-egy csókot.
- Hallod, mi a mai programod?- kaptam fel a fejem, amitől a lány kicsit meg is ijedt.
- Ő.. Semmi különös. Én nem folytatok tanulmányokat a szabad időmben, én csak teszem, amit jónak látok, és mindig azt csinálom, amihez kedvem van és jól esik.
- És most mi esik jól?
- Az ölelésed. Például az.
- Abból van még- csókoltam meg óvatosan. De elhúzta a fejét.
- Ugye mi csak sexelünk? Semmi csöpögős dolog.
Hangosan felnevettem.
- Baby, meg van rá az esély, hogy bele vagyok esve a barátnődbe. És ha nem is, akkor meg otthon vár egy gyönyörűséges bögyös szőke csaj.
- Akkor megnyugodtam. Én is elárulom, hogy eszem ágában sincs beleesni egy olyan srácba, aki csalja a barátnőjét ráadásul ennyi idege. Meg ráadásul istennek neki hiszi magát- nevetett az arcomba aztán kibújt a karjaim, közöl rávágott a seggemre és elrohant.
-Hey, ez azért erős volt- kaptam fel a bokámnál heverő boxert, magamra húztam, és futni kezdtem utána.
Berohant a hálószobába és már kezdte magára csapni az ajtót. De gyorsabb voltam és kilöktem a lábammal.
- Kegyelem! Kegyelem- tartotta a kezét magasba. Állati szexi volt. Csak egy kis top volt rajta meg egy francia bugyi, amiben aludt, én meg ott álltam egy kis boxerben és elvetemült arccal mosolyogtam.
- Nincs kegyelem!- kiáltottam, és mint egy ragadózó a zsákmányra rávetettem magam. Az ágyon landoltunk ölelkezve. Magam húztam, ráfeküdtem és a két kezét, lefogtam a feje fölött.
- Rendben, rendben, te nyertél jó?
- Hát igen, már megszoktam- kacagtam fel diadalmasan. Kicsit gyengédebben fogtam már azokat a csuklókat. Qrva nagy hiba volt. Mert kiszabadultak és lelöktek engem. Lela átfordult és lovagló ülésben ült rajtam az egész testemet csapdába ejtve.
- Nah ki a nyertes, lúzerkém? Megszoktad mi? Kac-Kac.
- A kivétel erősíti a szabály, elárulom. Már az iskolába is tanították.
- Te jártál iskolába?- húzta fel a szemöldökét.- Jó vicc volt.
- Ez nagyon csúnya volt!- rántottam magamra. Hirtelen jött neki a dolog. És nem tudott reagálni. Mire észbe kapott már rég faltuk egymást.
Hihetetlenül jó volt az a tudat, hogy puszta élvezet irányit minket. Gondtalannak éreztem magam. Örökre így tudtam volna maradni. Hirtelen állati jó 5let ugrott be.
- Te figyelj csak!- húztam el a fejem.
- Mondd!
- Van itt elég kaja?- kérdeztem lelkesen.
- Van, miért?
- Én szabad vagyok 2 napra. Corin Münchenben van. Sandra lelépett tanulni. Tök szabad vagyok. Mi lenne, ha bezárnánk az ajtókat és kikapcsolnánk a mobiljainkat. Aztán lazulnánk.
- Te meg vagy húzatva- nevetett. Láttam rajta, hogy egyáltalán nem, vesz komolyan.
- Nem, nem, most tényleg.
- Nem szívatsz?
- Dehogy is! Tök jó lenne már nem?
- Hát, talán. De nem felelőtlenség ez egy kicsit?
- De az. És akkor mi van, he? Semmi! Hiszen erről szól a fiatalság nem? Meg te is ezt mondtad, hogy mindig azt teszed, amit jónak tartasz! Ezt most nem tartanád jónak?
- Hát igazából, nem is tudom- ült fel. Még láttam a szemében a bizonytalanságot.- Van itthon elég popcorn. És cigi is. Meg minden.
- Hát akkor meg?- néztem rá csillogó szemekkel, mint egy bezsongott kisóvodás.
- De mit csinálnánk mi 2 napig?
- Talán ezt- hajoltam hozzá közelebb és vadul megcsókoltam, aztán rá borultam és tovább folytattam.- De lenne még egy pár tippem.
- De bolond vagy!- ütötte a vállam nevetve, közben a feje lelógott az ágy szélénél, a haja meg a szőnyegre lógott.- Jó hogy mondod- emelte fel a fejét.- Kajás vagyok. Te nem?
- De simán.
- Akkor várj meg itt!- lökött le magáról és elviharzott.
Önelégült fejjel nyúltam el az ágyon aztán a tv távirányítója felé nyúltam. A mennyországban éreztem magam. Valahogy tényleg hasonlított rá. Volt kaja, ágy meg punci.
- Itt is vagyok- ugrott be mellém egy tál pattogatottal.
- Na ne- nevettem.
- Ne hogy azt mondd, hogy nem szereted?
- De dehogyis nem. Imádom!- markoltam be és beletömtem a számba.
- Ahj.- sóhajtott Lela és hátra dőlt, a fejét pedig a mellkasomon pihentette.- Nincs olyan ember, aki ne szeretné, aki meg nem szereti az egy barom.
- Igen, van benne valami.
- És nem is hízol tőle. Sőt!
- Nagyon okos!
- Ha az emberek nem lennének olyan hülyék, és ismernék ezt a titkot akkor nem lenne Németországban olyan sok a túlsúlyos.
- De így sem sok a túlsúlyos.
- De azért egy pár van!- húzta össze a szemöldökét.
- Jó nem vitatkozom.
- Akkor azok sem lennének azok. Még az öcséd sem. -Kezdett el nevetni.- jól van bocs, csak poén volt.
- Semmi baj.
- De, tényleg- fordult felém. - Neki mi a baja velem? Nagyon utál!
- Hát nem kedvel az biztos.
- De miért? Nem is csináltam semmit vele.. még.
- Fogalmam sincs miért ilyen. Sandrát még jobban utálja.
- De rá van oka. Rám nincs. Velem nem csalod Corint. Illetve. O-o, de. De ő ezt nem tudja. Vagy igen?
- Dehogy tudja! Tudod te pont az a kaliberű lány, vagy akit Bill nem nagyon csíp amúgy sem. Mert nem kaphat meg soha.
- Hö-hö! Nah látod, ebben van valami.- nyújtózkodott el. Óvatosan ráhajoltam és végig csókoltam a hasát. Fentről haladtam lefelé.
- Ne már, te állat ez csikis- tolta el nevetve a fejem.
- Csikis vagy?- csillant fel a szemem. Szeretem az ilyen kis titkokat.
- Dehogy is, hülye vagy?
- Persze, persze, ezt megjegyeztem.
- Fáradt vagyok.- ásított egy hatalmasat és az arcába nyomta a párnát.- Aludjunk.
- Mi va’?
- Aludjunk. Azt mondtam mindig, azt teszem, amihez kedvem van. Most például aludni.
Elterültünk és a karomba zártam. Nekem nem nagyon ment az álomba merülés. Csak feküdtem és hallgattam, hogy szuszog a karjaimba. Rettentő édes volt.
|