***

- Nah megjött a legújabb pár... - a földön ültünk körben. Vagyis én Tom ölében, ő pedig átölelt és a vállamra tette az állát, amikor Georg és Domi kézenfogva, feltehetőleg kielégülve értek vissza.
- Ideje volt már... - szólt be Dia, de nem durván, inkább viccesen.
- Most mit vigyorogtok? - kérdezte Georg. Ezek szerint nem vettek észre.
- Jó volt haver? - Max vigyorogva. Pontosan tudta, hogy milyen lehetett Domival. Nem rég szakítottak. Igazából nem is jártak, csak egy részeg bulin összejöttek. De nem egy alkalom volt. Jópár alkalom. Ez köztük tartott kb fél évig. Aztán Max összejött egy lánnyal. Nem szerette, csak félt, hogy beleszeret Domiba, és az tönkretenné a társaságot. De Dominak rosszul esett a dolog, hogy mással van. Jó ideig nem is járt velünk a parkba, csak ha biztosra tudta, hogy Max nincs ott. Csak közbejött a szülinapi bulim... és kibékültek. Azóta nincs köztük semmi.
- Mi volt jó? - Domi nem értett semmit.
- Jajj cica... láttuk...
- MIII??
- Nem az egészet... csak egy részt amikor kerestünk titeket... de inkább hagytunk titeket... és csak Dia meg én láttuk...
- Nah szép... az embernek még a szexuális élete sem lehet nyugodt...
- Nyugodt? Egy parkban? - Tom is beszállt a szivatásba.
- Jó Tom... tudjuk, hogy nem szereted a természetes életmódot...
- Csak a természetet a szexel kombinálva... azt inkább a lakásban... de ott bárhol és bármikor...
- Most jártok? - jött a kérdés.
- Ahham... - bólogattak mindketten.
- Előtte vagy utána?
- Előtte... de hagyjuk a témát... ki sikított az előbb?
- Lexa...
- Miért? - közben ők is leültek mellénk.
- Hát egy kicsit rossz helyre tévedtek kergetőzés közben...
- Jah értem... - szólalt meg Domi pár másodperc csend után, majd rámnézett, én pedig bólogattam, hogy már mincs semmi.
- Én nem... - Georg ugyebár semmit sem értett.
- Ezt most nem is kell szivem... majd egyszer megérted.
- Ha te mondod... - sóhajtott egyet.
- Mennyi az idő? - kérdezte meg Dia kb a 6. ásítása után.
- Fél 4 szivi...
- Az kemény... menni kéne nem? - és Aaron is ásított barátnője példáját követve.
- De lehet... - majd felálltunk, összeszedtük az üres üvegeket, meg ami még kint volt, és elindultunk a kijárat felé. Ott volt egy nagy szemetes, oda dobtunk be mindent. Minél távolabb értünk a park bejáratától, annál nyugodtabb lettem.

***

- Bejössz? - kérdeztem, amikor a kapunkhoz értünk.
- Bemenjek?
- Maradhatnál is...
- És Patrik?
- Nincs itthon a kocsija, tehát minden bizonnyal a stúdióban.
- Milyen stúdióban?
- A tiétekben... a produceretek lesz...
- Tényleg?? - lepődött meg - Ez tök jó...
- Igen?
- Miért te nem örülsz?
- De, csak nem gondoltam, hogy ez nektek is ilyen jó...
- Pedig az...
- Miért?
- Menjünk be és akkor elmondom...
- Okés... - csak elértem a célom...
- Nah szóval... ha Patrik az egyik producerünk, akkor... ha turnézni megyünk jöhetsz velünk... ott lehetsz a koncerteken, a vip-partykon velünk együtt... ha stúdióban dolgozunk bejöhetsz hozzám... - sorolta az előnyöket egymás után, olyan lelkesedéssel, mint egy kisgyerek, akinek élete végéig tartó csokit ajánlottak.
- Ez mind szép és jó...
- De?
- De a rajongók? Meg akik nem épp rajongók... És David mit fog erre mondani?
- Figyelj... a rajongókkal nem kell törődnöd... a stalkerek pedig... ellenük van velünk például Tobias... és én is ott leszek, hogy megvédjelek...
- De...
- Nem akarsz velünk lenni?
- Dehogynem... Tom ne légy buta...
- De amúgy... te mióta tudsz erről?
- Ma mondta apa, amikor hazajött ebédelni...
- Jah... értem... de ennek most tökre örülök... de látom, hogy te nem...
- De... örülök, mert így... ott leszel te is, meg Billék is... meg apa is... - húztam meg egy kicsit a szám apánál, amire ő csak mosolygott.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés