Betömtem az utolsó falatot aztán indultam is a város központja felé Még rémlett egy bolt. Virágokkal foglalkoztak. De nem a megszokott módon. Mert egy egész kis ajándékcsomagot állítottak össze és ki is szállították.

Beálltam az egyik pult mögé és zavartan néztem a mosolygós. Vörös inges, blézeres bőre.

- Miben segíthetek?- pislogott hatalmasakat.

- Egy virágcsokrot szeretnék..nagyot. Nagyon nagyot.

- Mégis mekkorát szeretne?

- Izé. Nem tudom. Hát talán olyan nagyot. Ami nem fér el egy kézben. Olyat, amitől eláll egy lány lélegzete.

- De hát ez igénytől függ. Van, aki már 10 száltól is elájul.

- Hát izé. Ő egy igényes lány. Annál nagyobbat. Ilyen hatalmas nagyot. Legyen száz szálas.

- És vegyes?

- Ne. Legyen már akkor fajtiszta.

- És esetleg lehetne tudni annak az iszonyat igényes lánynak a kedvenc virágfajtáját?- mosolygott kedvesen. Bassza meg szerintem tudta, hogy ki vagyok és azt hitte, hogy Corneliának veszem a virágot.

- Izé. Én jelképes virágot szeretnek neki adni.

- Nőszirom: Nőknek a befogadást, férfiaknak az odaadást jelképezi. Szegfű: Komoly szerelmet, szeszélyességet jelent. Tulipán: Szív formája miatt a lángoló érzelmeket és a szerelmet mutatja.- Hadarta- Begónia: Az ábrándozás, a vágyak és álmok jelképe. Vörös rózsa: A lángoló és birtokló szerelem virága.

- Rózsát akarok.- csettintettem az ujjaimmal.

- Uhh. Szerencsés kislány. A rózsa a szerelem virága. Színenként a legtöbb jelentést hordozza, így egyes színeit külön is magyarázzuk. Egy szál rózsát ajándékozni az egyértelmű szerelem jelképe, míg rózsát csokorban adni az áhított szerelemé. Száz szál rózsát ajándékozni pedig a mindent felperzselő, olthatatlan vágyódás jelképe. - mosolygott rám álmodozó tekintettem. Közben pedig két listát vett elő.

- Öhh.izé értettem - bólogattam zavarba. Most miért mondja ezt nekem. Fasz ki van. Nem szokásom virágot küldözgetni. Új élmény volt ez nekem. Úgy éreztem magam, mint mikor valaki először megy be a polgármesteri hivatalba.

- Jegyzetkártyát kér hozzá?- nyitott ki egy nagy könyvet, amiben a lehetséges lapok voltak.

- Igen persze.

- És melyiket?- tolta elém a füzetet.

- Ez jó- böktem rá egy egyszerű tört fehérre.

- Jó választás. -nyúlt az asztal alá a nő is elém tolt egy példányt aztán a kezembe adott egy fekete tollat.

Elkezdtem gondolkodni, hogy mit is írjak rá. Vagy egyáltalán mikorra. Türelmetlen típus vagyok. Minél előbb akarom a vacsorát. De sajnos meg volt rá az esély hogy Sandra nem akar majd eljönni. És össze is tépi a kártyát. De szerintem biztos elolvassa. Ez 1000%. Hiszen nő. Max elolvassa, aztán úgy tesz, mintha nem olvasta volna. Ezért valami frappáns dolgot kell írni.

-Szia. Búj bele valami csini ruhába. Este 8-kor ott vagyok érted. Csók. Tom- firkantottam alá és elégedetten vigyorogva hajtottam össze majd oda adtam a nőnek. Így Sandra nem tud majd kitérni a dolog elöl. Nem adok neki választási lehetőséget. Én ott leszek érte este 8-ra.

-Rendben van. Kérnék ide írni egy lakcímet.- tolt elém egy adatlapot.

Ráírtam a dolgokat meg mindent aztán visszacsúsztattam alapot.

- Szállítsunk a csokor mellé esetlek édességet vagy parfümöt?

- Igen. Mindkettő.

- És milyen csokoládét?

- Ő..Fehér…Parfüm meg valami szenvedélyes. Nem tudom. Teljesen mind1, csak jó legyen.

- Hát rendben van. Akkor ezzel meg is volnánk. A csokrot mikor szállítsuk?

- Minél, hamarabb- nyújtottam át a bankkártyámat a pult fölött.

- Igyekezni fogunk- mosolygott.

- Te meg mit vigyorogsz, mint a tejbe tök?- bökött meg Bill. Amikor már az ebédlő asztalnál ültem.

- Igen Tom. Persze. De mondd, csak minek is köszönheted te ezt a címet.

- Csak mert csak és kész..Vacsorázni viszem Sandrát. Ennyi.

- És ezért vagy ilyen büszke magadra?

- Igen.- vontam meg a vállam.

- Jól van Tom. Inkább nem mondok semmit.

- Jól teszed.

- Figyelj csak- nézett rám vissza Bill mielőtt még bement a szobájába.

- Hallgatom bölcs szavad.

- David hívott az előbb hogy holnap délután be kell mennünk egy TV délutánijába. Az amerikai turnéról beszélni. Meg miegyéb.

- Uhh. Jól van rendben. Lényeg, hogy ma este ne legyen semmi. De holnap. Az zsír. Már így se nagyon maradtam a bugyimban. Jól jön most ez.

- Ennek örülök. Nem nagyon kéne, hogy megint lelépj 2 napra vagy elkalandozzanak a gondolataid, mikor kérdeznek tőled valamit.

- Jól van Bill, maradj a bugyidba.

- Én csak szóltam- csukta be maga után az ajtót.

Felhívtam egy ismerősömet, akié a város legelitebb étterme volt aztán foglaltam asztalt. Nem volt szokásom ilyen dolgok miatt izgulni. De most bizony benne volt a görcs a nyomromban.

Lassan vezettem. Volt még bőven idő. Még bele is fért egy kis kitérő hogy elmenjek a kedvenc Karl Kani boltom előtt.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés