| 
 32. rész  2010.07.08. 22:45 
 Kivágódtam az ajtón és lepattogtam a lépcsőn. Közben egy számot kerestem a telefonomban. Volt egy régi ismerősöm. Egy lány. Bettinek hívták, régen néha dugtam. Volt neki 4-5 ilyen kis fehér döge. Amikor a csaj elment szerettem azokat a kis szőrmókokat szadizni. Mindig ott ugráltak a lábam körül meg ilyenek. Azok állati jópofák voltak. Ilyen kutyát simán elképzelek a csajom mellé. - Szia Betti, Tom vagyok. - Szia! De rég hívtál! Mi van veled? - Semmi. Kéne a segítséged. - Nah mondd, mit tehetek érted. - Tenyésztesz még kutyákat? - Igen. Most is van 2 kicsi. - Istenem Betti imádlak! Nem tudnád nekem eladni az egyiket. - De, Tom, persze. Csak gyere le érte. - Rendben… majd, ha leküldök valakit érte az is jó? - Igen. Persze, ahogy neked jó. Bár szívesen láttalak volna. Jó lett volna egyet dumálni. - Majd egyszer bepótoljuk Betti. Köszönök mindent. Szia. - Páspás. Nagyon boldog lettem. Meg van oldva minden problémám. Haza mentem, ahol Bill ült egy Red Bull társaságában. - Pont időben. - nyögte elém.- Fél perc és itt van értünk Saki. - Rendben.- szambáztam el mellette, hogy én is tudjak inni egy Red Bullt. Pont hogy felbontottam, dudáltak lent. Saki volt. De még ez sem hangolt le. Kimentünk a kocsihoz, ahol a bandánk másik 2 tagja várt. Beértünk a stúdióba és rögtön a kezük közé vettek a sminkesek. Fél perc múlva már adásban is lehettünk. Az elején minden rendben ment. Figyeltem a beszélgetést. Nyomtam a poénjaim, tehát hoztam a formám. Csak aztán a műsorvezető élesen rám nézett. - És mit szólsz a pletykákhoz. Mondjuk a jelenlegihez. A képek valósnak tűnnek. - Micsoda?- pattantak ki a szemeim. - A képek. A mai lapokban. - Én nem tudok semmiről.- sokkoltam le. Egy TV-néél dolgozó srác berohant és a kezembe nyomott egy lapot. Amin én voltam és Sandra. A vacsoráról voltak fotók és ilyen szalagcímmel futott hogy- Az ismeretlen lány. Mit szól ehhez Tom barátnője.- - Ki ez a lány Tom? Talán barátnő? Már nem jársz Corneliával?- zúdította rám a kérdéseit. Nem beszéltem Daviddel, hogy nyilvánosságra hozzuk-e már a szakítást. Inkább nem is akartam. - Ő, csak egy munkatárs. - Munkatárs? - Igen. Ez egy üzleti vacsora volt. - Vacsorázni szoktad vinni a sminkeseket?- kukacoskodott a pasi. - Nem sminkes. Ő az új társ producerünk. Még nem akartuk bejelenteni, de ő és David Jost már egy ideje tárgyalnak, hogy David társa lesz- fostam a szót nagy lendülettel. Pedig még magam sem gondoltam bele hogy mennyire kivitelezhetetlen helyzet. Vagy hogy mennyire átlátszó ez a sztori. Bár úgy tűnt, hogy a srác bevette, és a közönség is. Hogy mekkorát fogok ezért kapni Davidtől. Most intézheti a sok xart. Meg Sandrával is beszélnem kell, hogy csak bólogasson. Meg Corneliával, is hogy falazzon nekünk. - Tehát semmi érzelem? - Nem dehogy. Munka és sex nem jó együtt- vigyorogtam megjátszva magam. Közben meg csak azért rimánkodtam, hogy könyörgöm, legyen vége. Könyörgöm, legyen vége. Óvatosan Bill felé sandítottam. Jól színlelte, de láttam, hogy ő is le volt döbbentve. Elindultunk ki Bill oldalra húzott a folyóson. - Ez meg mi volt? - Ugyan mi lett volna? Mondjam, azt hogy igen, ezt a csajt szeretném fűzni mostanság. - Nem igaz, hogy nem vetted észre hogy valaki kamerázik. - Nem baszd meg nem vettem észre. Képzeld mással voltam elfoglalva. Meg amúgy is én nem vagyok, olyan üldözési mániás barom mint te. Én igényelem a normális élet legminimálisabb dolgait is, amennyire ezt megtehetem. - Fő a biztonság, jó? Baj hogy óvatos vagyok? - Bocs, de az már paranormális amit néha művelsz. Toom Menj el az ablaktól boxerban vagy. Tooom ne dobáld el a csikket, mi van, ha valaki látja. Toom nem kéne minden csaj után így nézned! – utánoztam az öcsém. - Jól van elég már! Mindent csak miattunk csinálok nem vetted még észre? Nem csak én akartam ezt a karriert, hanem te is. És ha egyszer már elértünk valamit, akkor azt csináljuk is jól. - Jól csináljuk, Bill. - De én azt akarom, hogy nem csak jól csináljuk, hanem tökéletesen! Botrányok nélkül. - Jó hát gratulálok.- Ültem be a kocsiba. Már mindenki bent volt. - Mi volt ez, Tom?- nézet hátra a banda basszere Georg. - Semmi. Mindent hallottál nem? - Jah. De amit hallottam hihetetlen. - Jah. Meg nem is igaz. Esze ágában sincs Sandrának Daviddel üzletelni. Jobb dolga is akad annál. Mondjuk a hülye pitsát játszani. - De akkor hogy készültek a képek? - Hát hogy, baszd meg.. Úgy hogy levettem vacsorázni. - Huhuuuu- tapsolt Gustav.- Szóval akkor célba értél? - Egy faszt. Meg van rá az esély, hogy majd valaki más fog. De inkább hagyjuk a dolgot. -süllyedtem bele az ülésbe és kicsit lejjebb húztam a sapkám hogy észre vegyék a többiek hogy enyhén szólva fosok rájuk. - Úgy látom, valaki más nem akarja hagyni a dolgot.- nyomta a kezembe Bill a telefonját. Majd hozzá tette -  David. - Vedd fel te. Téged hív. - De csak azért mert tudja hogy te biztos kinyomod. Na, vedd már fel- tukmálta erőszakosan rám és belenyomta az arcomba. - Igen.- szóltam bele unottan. Már vártam, hogy David a torkomnak essen és az anyám foglalkozását kezdje boncolgatni, mert még több munkát okoztam neki. - Tom. Te egy zseni vagy!- David vígan. - Ja. Tudom… Mi?- ráztam meg a fejem.- Minek örül a fejed? - Hát hallod ezt tök jól kitaláltad! Ha most többet látnak Sandrával akkor sem lesz gáz, mert ugye bár társam. Velem is sokat fotóznak. Ez eszméletlen! - Jó. De te pasi vagy. - Jah. De attól még írhatnák, hogy buzi vagy. - Tehát most már nem gáz ha összejössz vele… Bill aggódva felhívott, és elmondta, hogy mi a szitú, és hogy nem akar botrányt. Szóval így most már nem lesz botrány! Szabad a pálya! - Mi van? Dehogy jövök. Nem - Jövök - Vele - Össze! - Miért? Most mi van?- David teljesen értetlenül. Megértem, hogy nem esett le neki a történet. - Mert -Ő - Mással- Van! - Istenem dehogy van! Baromság. Amúgy meg már csak vele kell beszélni meg Corneliával. - Nem akarod te elvállalni őket? - Ne fossál má,r légy férfi. Most nem nagy ügy elmenni az exedhez! - Mi? Elmenni? Kikaparja a szemem. Nem lehetne telefonon? - Nekem édes mind1. De rohanok. Pá.- tette le.   Hát ez über jó. Fújtam ki a levegőt. Csak éljem meg a holnapot hányás nélkül. 
 |