- Igen?
- Szia cica!
- Szia Tom! Mondd.
- Mikor jössz?
- Még 10 perc szerintem... az Isten baszná már meg... - sóhajtottam.
- Mi van? - hallottam, hogy nevet.
- Ez a szar tötyörög előttem... ha így haladok holnapra se érek oda...
- Nah nyugi... előzd meg és kész...
- Az lesz, de muszáj letennem, mert két helyre nem tudok koncentrálni...
- Friss jogsi baba?
- Alig több, mint 3 hónapos... és apa sose enged vezetni...
- Mert?
- Passz... tudja, hogy türelmetlen vagyok, és szeretem a gyorsaságot...
- Már értem... nah de szia hagylak vezetgetni... siess és alázz meg minden kis szart.
- Megpróbálom... - nevettem - Szia.
- Szeretlek baba.
- Én is! - majd letettem.
Még két sofőr, akik - ha rajtam múlna - nemhogy jogsit nem kapnak, de már nem is élnek, és megérkeztem. Leparkoltam a feljárón, és elindultam befelé. Az ikrek kint álltak.
- Szia baba! - csókolt meg Tom.
- Szia! - csókoltam vissza - Szia Bill! - adtam neki két puszit.
- Szia!
- Nah? Hány sofőr temetését intézted el?
- Csak 3... de komolyan... ilyen embereknek hogy adhatnak jogsit bazz... komolyan katasztrófa. - csak nevettek mindketten - jól van... nevessetek... szerintem is vicces... - mondtam.
- Bocsi... én is ilyen vagyok... de bemegyek... kicsit hideg van. - majd Bill után csak a záródó ajtót láttuk. Én meg előszedtem a cigim.
- Cica itt?? - nézett rám Tom.
- Mert?
- Apád...
- Picsába, hogy egy cigit se szívhatok el... ez a nap ilyen szar lesz... érzem előre...
- Mert??
- Mikor felkeltem leestem az ágyról... próbáltam visszaaludni, de nem ment... lezuhanyzok, felöltözök, erre Domi szól, hogy szar idő van, öltözhetek át... 3 fasz sofőr kiidegel... és egy cigit se szívhatok el nyugodtan...
- Nah majd teszünk róla, hogy ne így folytatódjon. - húzott magához, majd szenvedélyesen megcsókolt.
- Reméltem is... - kapaszkodtam a nyakába, és visszacsókoltam. Majd éreztük, hogy villan pár vaku, és hallani lehet, hogy találgatnak és beszólogatnak:
- Ez tényleg a barátnője? Ez télleg a csaja? Hülye ribanc... Nem tudja mekkora hibát követett el... Gondunk lesz rá is...
Elengedtem Tomot, majd hátranéztem, majd ijedten néztem Tomra, mire megszólalt.
- Szard le őket! Gyere menjünk be. - fogta meg a kezem, és befelé húzott az ajtón. Nem igazán tudtam, hogy ezek után jóra vagy rosszra számítsak.
- Sziasztok fiuk! - adtam mindenkinek 2-2 puszit. Majd ők is köszöntek sorban.
- Azt hiszem engem még nem ismersz! David Jost! - nyújtott kezet David.
- Hát tényleg nem igazán, de örvendek. Lexa Wolf.
- Rendben Lexa... kit nem ismersz még itt?
- Hát igazából a fiúkon, apán és önön kívül senkit.
- Nah akkor bemutatlak mindenkinek... de tegezz kérlek!
- Rendben. - majd elindultunk valahová egy másik helységbe, ahol voltak még páran.
- Nincs itt mindenki, de aki nagyon fontos az itt van. Ő Peter Hoffmann. - mutatta be, majd a férfi kezet nyújtott.
- Lexa Wolf. Örvendek. - fogtam kezet vele. Majd sorban Pattal, Dave-vel, Bennel, Dunjával és Tobiassal is. Így elnézve őket, apa nem is lóg ki annyira a sorból. Majd visszamentünk a fiúkhoz, akik éppen az ebédjüket fogyasztották el. Leültem, majd felhúztam a lábaim.
- Kérsz? - kérdezte Tom.
- Nem vagyok éhes...
- Fogadjunk, hogy nem ettél még ma semmit...
- De... popcornt...
- Ohhh... az télleg más... - Gustav.
- Hát én nem bírok annyit enni, mint ti... kicsivel kissebb a gyomrom...
- Mondjuk jah... de tuti nem kérsz?
- Tuti... - mondtam, majd a térdembe töröltem a homlokom.
- Baj van? - Georg.
- Mi? Jah... nem nincs...
- De van...
- Nikotinhiány... de pszt... - tettem a szám elé az ujjam.
- Mi van?
- Apám...
- Jah értem...
- Van egy ötletem... hozd a cigid és gyere velem... - állt fel Gustav az asztaltól, majd elindult kifelé. - A terv a kövezkező... elmegyünk ki az udvar hátsóbb részébe, rágyújtassz, és ha jön valaki, aki veszélyes lehet... ideadod a cigit... és nincs probléma... - mondta végig, mire kiértünk - nah de siess...
- Imádlak Gustav... mondtam már?
- Áh... még nem... de elhiszem...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés