***

- Hello Haver! Georg vagyok!
- Hello! Mondd.
- Ma este buli...
- Lexának?
- Megígértem neki... - :)
- Értem... Hol? Mikor? Kikkel?
- Hol? Hát azt még én sem tudom, de amire kell, addigra kitalálom. Ma este... És a kikkel-t akartam veled megbeszélni...
- Értem... hát szerintem először is azok, akik a parkban is ott voltak...
- Hát kössz... mintha olyan sok időt töltöttem volna velük...
- Mielyt letettük küldöm a számokat sms-ben... Aztán még elküldöm pár jó arc számát...
- Kössz... nah megyek szervezkedek tovább... meg még összeszedek embereket... Hello!
- Hello! - majd letették a telefont.
- Ki volt az? - mentem oda hozzá már otthon, az erkélyemen.
- Georg. - puszilt meg, majd leült az egyik székre és az ölébe húzott - Figyelj...
- Igen?
- Mi van Domival és Georggal?
- Nem tudom... Georg mondta, hogy valami nem stimmel, de Domival már 2 napja nem beszéltem...
- Csak mert Georg ma úgy jött be, hogy látszik rajta, hogy szarul van... nem sűrűn láttam még így...
- Beszélek ma Domival... estefele úgyis átjön...
- Van egy olyan érzésem, hogy nem jön át...
- Mert?
- Mert te se leszel itthon...
- Mert?
- Majd meglátod!
- De miért??? - :)))
- Tudsz mást is mondani? - már ő is csak nevetett a hülyeségemen.
- De miért?
- Nah jó... elég, mert idegesít... - :)))
- Jól van... - fordultam el tőle.
- Nah gyere ide... - fordította vissza az arcom, majd megcsólkolt.
- Gyertek le enni! - hallottuk lentről apát.
- Szerintem menjünk le...
- Szerintem is... - mondtam, majd felálltam az öléből, és elindultunk lefelé.
- Most vak vagyok, hülye, vagy tényleg 2 teríték van hármunkra?? - kérdeztem, amikor megláttam, hogy csak két teríték van.
- Egyik se vagy... csak ketten esztek... - mondta apa.
- Miért? - és Tomből előtört a röhögés.
- Mi van? - nézett rá.
- Semmi... csak tudod... a hülyeségeim... - mondtam apának.
- Jah... a miért... - :))) - Amúgy... öhm... igen... csak ketten esztek...
- Hova mész?
- Viviennel talákozok... - félve nézett rám... Nem tudta hogyan reagálnék.
- Együtt vagytok?
- Nem...
- Értem... azért remélem összejön... - majd leültem és enni kezdtem. Apa elment a szobájába öltözni, meg készülni, majd rövidesen el is ment otthonról.
- Nem is vagy ideges, hogy apád Viviennel van?
- Igazából nem tudom... olyan semleges érzés... a múltkor kiborultam... akkor még reménykedtem abban, hogy összejönnek anyával... ma pedig már látom, hogy az a legjobb, ha soha egy szót se beszélnek egymásal...
- Te tudod cica... - :)

***

- Kész vagy már??? - nyitott be Tom a szobámba.
- Nem... - még mindíg törölközőben állok a szekrény előtt... tanácstalanul...
- Pedig sietned kéne...
- De így... legalább azt mondd el, hogy hova megyünk...
- Buliba... ennél többet én sem tudok...
- És a bulin belül... mondjuk helyszín?
- Nem tudom... Georg azt mondta, hogy sms-ben küldi...
- Nah mindegy... - majd elkezdtem kiszedni, hogy mik közül választok. Elmentem öltözni meg készülni a fürdőbe, magammal vivve az összes ruhát, amit kipakoltam...
- Azt mind felveszed?
- Nem... csak egy párat... - majd nyomtam egy puszit a szájára, és elindultam a fördőbe. - Sietek ígérem. - Majd eltűntem a fürdőszoba ajtó mögött. Tom kényelembe helyezte magát az ágyamon, és bekapcsolta a TV-t.
Végül egy miniszoknya, egy flitteres fekete felső, és egy teljesen egyszerű öv mellett döntöttem. Sminkeltem, kivasaltam a hajam, majd kimentem a felesleges ruhákkal a kezemben, és visszaraktam őket a szekrénybe. Miközben pakoltam éreztem, hogy Tom egyre közelebb jön hozzám, majd hátulról átölel.
- Elképesztően nézel ki!
- Köszi... tudom... - mondtam, miközben kiszedtem a ruháimhoz illő táskát a szekrényből. Majd tovább sétáltam egy picit a cipőimhez.
- Ugye tudod, hogy ez nem sokáig lesz rajtad... - utalt a felsőmre és a szoknyámra.
- Volt egy ilyen sejtésem... - mondtam, miközben felvettem a cipőmet.
- Akkor ezt megbeszéltük ugye?
- Hmmm... talán... - majd nyomtam a szájára egy puszit.
- Csak ennyi?
- Nem késünk el? - pislogtam ártatlanul.
- Nah ezért még kapsz... csak várjál... - mosolygott Tomosan.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés