Hangzavar, fanok hangos sikítása, Bill hangja, ahogyan a Schreit énekli. Bill tekintete az első sorban álló fanokat fürkészi, készül arra, hogy felhívjon valakit.
- "Und jetzt schweig!" - hallatszódott a mikrofonba, majd hirtelen elhallgatott a zene.
Mosolyogva nézett végig a rajongókon, tekintete többször is átsiklott rajtam. Behunytam a szemem, és reménykedtem benne, hogy felhív.
- Te. - a hang, mint villámcsapás, késztette arra a szemem, hogy nyissam ki. Szép lassan kinyitottam, és meglepődve figyeltem kezét, ami felém, mutat.
- Én? - nyögtem ki nagyon halkan, amit talán meg sem hallott, és pillanatokon belül csak azt vettem észre, hogy két nagydarab gorilla kiszed a tömegből, majd szép lassan segítenek felmenni a színpadra.
Megigazítottam a ruhám, a közönség felé fordultam, és minden bátorságom elment. Ahogy végig néztem azon a sok emberen, legszívesebben lerohantam volna a színpadról, hisz sosem volt erősségem a szereplés, főleg ennyi ember előtt nem. Hirtelen éreztem, ahogy Bill karjával átkarol, aztán mosolyogva arcát felém, fordítja. Szívem a torkomba dobogott, lábam pedig reszketett. Ennyire még soha nem voltam bátortalan.
- Szia. - köszönt kedvesen Bill, felé fordítottam a fejem, rámosolyogtam, miközben a fényképezőmet szorongattam a kezembe.
- Hello. - nyögtem ki zavartan, az elém tartott mikrofont pedig újra a szája elé emelte.
- Hogy hívnak? - egy pillanatra, a közönségre nézett, végül pedig újra rám, a mikrofont pedig megint a szám elé tartotta.
- Rocky... - belenéztem mogyoró barna szemeibe, és tudtam, már mit akarok. Vagyis inkább kit akarok.
- Felkészültél Rocky? - kezével mintha szorosabban karolt volna át, tekintetével pedig átfürkészte az egész arcom.
- Igen. - mosolyogtam rá biztatóan, és szerettem volna, ha ez a pillanat nem múlna el egyhamar.
- Gustav. - fejét hátra fordította, az említettre nézett, majd miután újra megkezdődtek a dallamok, a mikrofont a szám elé emelte, várva, hogy elkezdjek énekelni.
Nem a legjobb hanggal rendelkezek, és valahogy ez akkor nem is érdekelt, mert annyira remegett a térdem, a hangom meg már lassan elcsuklott, azt hittem, hogy nekem annyi... mikor vége lett a számnak. Bill felemelte a kezemet - mert időközbe megfogta a kezem, mert látta rajtam az izgalmat, meg ennek a keverékeit -, és végül felém fordult, mosolyogva.
Visszamosolyogtam rá, felemeltem a fényképezőmet, jelezve, hogy szeretnék egy közös képet, amibe bele is ment. Hátulról átkarolt, és kedvesen mosolygott a gépbe, de mielőtt vakuzott volna, gyorsan a fülébe súgtam egy mondatot:
- Bill, meg akarom fogni a péniszed.
Bill nem várt erre a mondatra, hirtelen valami ismeretlen arckifejezés lett az arcán. Ekkor kattant a fényképezőgép, kezem pedig egy pillanatra megpihent a fenekén.
Aztán megfogott megint az a két szekrény ember, és visszajutattak valahogy a közönség első sorába Enta mellé. Rámosolyogtam, majd tomboltunk tovább a többi fannal együtt. De látszott rajta, hogy gyötri a kíváncsiság, amitől nevetnem kellett.
- Naaa... mit mondtál neki? - nézett rám kíváncsi tekintettel.
- Semmi érdekeset. - húztam egy kicsit az agyát.
- Nagyon érdektelen lehetett, ha olyan fura pofát vágott be... szóval elmondhatod, hogy mit mondtál.
- Csak azt, hogy meg akarom fogni a kis haverját. - eresztettem meg egy kaján vigyort.
- Te... támadt egy jó ötletem. - kezdett el vigyorogni Enta is.

***

Koncert végén - amit nagy vigyorral az arcunkon végig tomboltunk - gyorsan siettünk ki az utcára, ahol Enta elővette a mobilját, és felhívta a bátyját. Aranyos kishugicaként megkérdezte bátyjától, hogy melyik hotelben szálltak meg a fiúk, és hányas a szobaszáma Billnek.
Fél óra múlva pedig már egy piros lámpánál álltunk, és vártuk, hogy elmenjenek a kocsik, a lámpa pedig zöldre váltson. Idegesek voltunk már - mert ugye nem is ez volt az első piros lámpánk -, és elég hosszú ideig volt piros... vagy csak nekünk tűnt annak. Majd amikor végre átváltott sprintelve rohantunk át az úttesten, amit talán néhány ember furcsállt is, de minket Bill kukija jobban sürgetett.
Aztán már csak percek kérdése volt, hogy eljussunk a hotelbe. A hotel előtti egyik padra lerogytunk kipihenni magunkat, na meg persze valami ötletet kitalálni, hogyan jussunk fel.
- Hogyan jussunk be? - néztem Entára, mert reménykedtem benne, hogy kitalált valami jó módszert.
- Ellopjuk a recepcióstól a kulcsot. - felállt, megkereste a recepcióst az üvegajtón keresztül, majd rám mosolygott. - Eltereled a figyelmét, én meg ellopod addig a kulcsot. Oké?
- Oké. - felálltam én is, majd előre küldött, hogy menjek elsőnek, ő meg majd jön kicsit később.
- Szia édes. - könyököltem a pultra. - Az egyik ismerősömhöz jöttem. - lopva belepillantottam a recepciós füzetbe, és a legelső nevet elolvasta, aztán újra a recepciósra néztem.
- Sajnálom, de senki sem szólt, hogy látogatója lesz. - szólalt meg végre mély, és mogorva hangon.
- Pedig nekem azt mondták, hogy várni fog rám. - játszottam meg a meglepett kiscsajt.
Gondoltam, hogy valamivel meg kéne puhítani, és kajánul rámosolyogtam. Támadt egy jó ötletem. Úgy előre hajoltam a pulton, hogy a kivágott felsőm miatt tökéletes belátást biztosítottam a recepciósnak, aki nem is fogta vissza magát, mert a szemei majd' kiestek, annyira nézte. Közben láttam, hogy Enta ellopja a kulcsot, majd oda ment az ajtóhoz, és úgy tett, mintha éppen akkor érkezett volna meg.
- Arra gondoltam, hogy amikor ráérsz elmehetnénk valahova... csak úgy kettesbe. Vagy... feljöhetnél hozzám majd valamikor... hisz ilyen cuki fiúkat nem szívesen hagyok ki... De hát én most megyek... - néztem rá szomorúan.
- Na jó. - sóhajtott egy nagyot.
- Köszi. - néztem rá a legbájosabb mosolyommal. - És, ha nem baj, itt van a barátnőm is. - mutatottam Entára, ő pedig integetett, aztán oda jött hozzám. - Köszi még egyszer! - azzal intettem neki, mi meg rohantunk a lifthez.
Szinte már alig tudtuk kivárni, hogy ne érjünk oda Bill szobájába, ne lepjük meg, majd ne töltsünk vele egy csodálatos éjszakát. Izgatottan kerestük meg, hogy hol van a szobája, közben mindvégig a legnagyobb csöndben voltunk. Időnként egymásra mosolyogtunk, vagy ha valami hangot hallottunk elbújtunk. Aztán megérkeztünk Bill szobája elé. A lábunk remegett, egymásra néztünk, sóhajtottunk, majd megvártam, míg Enta lenyomja a kilincset. Hallottuk, hogy a víz csobog, így gondoltuk, hogy Bill vagy fürdik, vagy csak készül fürdeni. Amint meglátott minket bejönni, ledöbbent. Nem vetkőzött még le teljesen, éppen a pólóját akarta levenni, de amint meglátott minket vissza is vette.
- Öhm... ti... mit kerestek itt? - kérdezte meg tőlünk döbbenten.
Engem rögtön felismert, és tágra nyílt szemekkel nézte, hogy kulcsra zárom az ajtót.
- Hívom... a... testőröket... ha... nem... mentek... el... - dadogta Bill, mire csak eleresztettem egy bájos mosolyt.
- Ennyire nem kell félned, édesem. Csak kicsit feldobjuk a napod... és megteszem, amire már nagyon vágytam. - léptem közelebb hozzá, a bátorságom pedig egyre jobban megjött.
Entára néztem, aki mosolyogva jelezte, hogy először enyém a terep. Így hát még közelebb mentem hozzá, bájosan mosolyogtam rá, aztán megcsókoltam. Először nem volt benne, próbált tiltakozni, de mikor a pólója alá nyúltam és a hasát meg a mellkasát kezdtem simogatni, az ellenállása egyre jobban csökkent. Lehámoztam róla a felesleges ruhákat, és már csak egy boxer volt rajta. Puszikkal kezdtem el halmozni a felsőtestét, és egyre közeledtem a boxeréhez. Gyengéden az ágyra löktem, közben már egyáltalán nem ellenkezett. Elértem a boxert is, szinte letéptem róla, majd észre vettem, hogy a férfiassága egyre csak duzzad. Megragadtam, egy csókot leheltem a makkjára, amitől szinte kirázta a hideg. Számba vettem hatalmas férfiasságát, és kényeztetni kezdtem. Igaz, még nem nagyon csináltam előtte ilyet, de szinte ez alig volt észre vehető. Bill egyre nagyobbakat sóhajtott, és már kezdett közeledni a csúcshoz.
Ekkor abba hagytam, amit csináltam, és Entára néztem, miközben Bill engem nézett. Enta azonnal felállt a kanapéról, én pedig leültem arra. Mosolyogva figyeltem, ahogyan Enta kényezteti.
Csókokkal halmozta el, közben megfogta a férfiasságát, és a kezét kezdte el rajta húzogatni. Bill megcsókolta a lányt, és egyre gyorsabban pörgette a nyelvét a lányban, és erezte, hogy nemsokára elmegy. Megérezte ezt Enta is, ezért abba hagyta, amit csinált, és rám mosolygott. Értettem, hogy mire gondol, ezért oda mentem én is. Bill először furcsán nézett ránk, majd az a kellemes érzés, hogy ketten kényeztetik hatalmas sóhajokban megmutatkozott. És így ment el.
Pár percig még hagytuk pihenni, majd felült, és oda hajolt Entához. Csókokkal kezdte el halmozni, miközben a melleimet simogatta. Pár perc elteltével már Entával is meztelenek voltunk, Bill pedig barátnőmet kezdte el kényeztetni. Mosolyogva figyeltem őket, időnként csókot váltottunk Billel, és mikor láttam, hogy Enta nemsokára elmegy, eszembe jutott valami. Felálltam az ágyról, a fürdőszobába mentem, hogy egy kis vizes élmény is legyen. Míg én a következő terepet készítettem elő, Enta már közel járt a kielégüléshez, de Bill még kínozta... nem hagyta, hogy elmenjen... kínozta a lányt, aki alig bírta kivárni, hogy elmenjen. Könyörgően nézett Billre, aki nem játszott vele tovább. Majd miután Enta elment, vadul megcsókolták egymást, és csak ekkor vették észre, hogy nem vagyok ott.
Meghallották a víz csobogását, és azonnal rájöttek, mire készülök. Bill pillanatokon belül ott volt, beszállt a zuhany alá, és engem kezdett el kényeztetni. Ujjaival kezdett el kényeztetni, közben melleimet nyaldosta, szívta, csókokat adott rá. Nem kellett sok, és elmentem. Belemarkoltam Bill ébenfekete hajába, és nagyot sóhajtottam. Ekkor észre vettem, hogy Enta Bill mögé állt, és mellkasát kezdte el simogatni. Letérdeltem Bill elé, és újra kényeztetni kezdtem férfiasságát, ami pillanatokon belül mereven állt. Nem telt bele sok idő, és Bill másodjára is elment. Felálltam, majd adtam neki egy kis csókot.

***

Másnap reggel arra ébredtem - miután úgy döntöttünk tegnap, hogy mehetünk aludni, és el is aludtunk Bill hatalmas francia ágyán -, hogy valaki kinyitja az ajtót, és belép a szobába. Kómásan ültem fel az ágyban, közben a takarót mindvégig magam előtt tartottam, mert meztelenül aludtunk el. Pislogtam párat, majd észre vettem, hogy Tom áll a szoba közepén, és vigyorog.
- Az öcsémnek hosszú éjszakája lehetett. - nézett rám, majd Entára, aki a másik oldalon aludt, Billel összebújva.
- Hello... - túrtam bele kócos hajamba, és ásítottam egy nagyot.
- Te vagy a tegnapi lány, akit Bill felhívott a színpadra. - esett le neki, hogy ki vagyok, majd közelebb jött hozzám. - Bill elmondta, hogy mit mondtál neki. Bátor egy rajongó vagy, az már biztos.
- Ja... öhm... kössz. - nem nagyon fogtam fel, hogy Tommal beszélek, de nem is zavart.
- Ha már sikerült felébreszteni, amiért bocsánat... nincs kedved átjönni hozzám? Gondoltam, kicsit beszélgethetnénk.
- Ja... benne vagyok. - kezdtem el keresni a ruháimat.
Nagy nehezen megtaláltam őket, felvettem a toppot, meg a szoknyát, a cipőmet, a táskámat, meg a fehérneműmet a kezembe fogtam, majd félig még kómásan átmentem Tommal a szobájába. Ledobtam a földre a kezemben lévő dolgokat, és közelebb léptem Tomhoz.
- Most már egészen felébredtem. - súgtam a fülébe, és levettem róla a sapkáját.
- Reméltem is. - csókolt meg vadul, és szinte letépte rólam a toppomat.
Melleimet simogatta, miközben apró csókokkal halmozta el az arcomat, nyakamat és a vállamat. Hátrálni kezdtünk, levette rólam valahogy a szoknyámat, közben a kendőt is levettem a fejéről, így raszta haja a vállára omlott. Végig néztem rajta, tetszett, hogy a haját most nem fogta össze, hanem szabadon a vállára omlott. Mosolyogtam rajta, majd levettem róla a pólóját, és meztelen felső testét kezdtem el simogatni, később pedig csókokkal halmoztam el. Pillanatokon belül Tom az ágyra dőlt, én pedig ráültem a csípőjére, és a nadrágján keresztül is éreztem, hogy férfiassága keményen áll, arra várva, hogy kezelésbe vegyem. Kicsatoltam az övét, és nadrágját a boxerével együtt lehúztam, és a szoba másik végébe dobtam. Kezemmel megmarkoltam a ,,kis˝ haverját, ami pontosan akkora volt, mint reméltem, talán még kicsit nagyobb is. Elkezdtem húzogatni rajta a kezem, majd később a számmal kényeztettem. Mikor éreztem, hogy mindjárt elmegy, abba hagytam, és vártam egy kicsit. Aztán megint kényeztetni kezdtem, majd megálltam... kínoztam... és újra, meg újra eljátszottam vele, mikor egy idő után hagytam, hogy elmenjen.
Pár percig pihegett még, majd közelebb húzott magához, és megcsókolt. Ekkor hirtelen éreztem, hogy ujjával kezd el kényeztetni, mire gyorsabban pörgettem a nyelvem a szájában. Karommal szorosan átfontam a nyakát, és fejemet a mellkasába fúrtam. Mikor már én is kezdtem közel járni a véghez, abba hagyta. Eljátszotta velem is azt, amit én vele. Könyörögve néztem rá, hogy nem kell tovább kínoznia, mikor hagyta, hogy elmenjek. Halkan sikítottam, majd szorosan magamhoz húztam.
Ő is hagyott pár percig pihenni, közben apró puszikkal halmozott el. Melleimet simogatta, én meg a mellkasát, majd pár perc múlva - miután vett elő gumit is, és felhúzta - belém hatolt, majd ütemesen mozogni kezdett bennem. Hátát karmolásztam, ő meg a melleimet nyaldosta. Nem sokkal később éreztük, hogy mindketten hamarosan elmegyünk, ezért gyorsabb tempóra váltott, számat pedig halk nyögések hagyták el. Aztán elélveztünk. Egyszerre.
Tom pihegve dőlt rám, majd mellém feküdt, én pedig szorosan hozzá bújtam. Tudtam, hogy ez csak egyszeri alkalom, és reménykedtem benne, hogy meg fog ismétlődni.
Fél óra telhetett el, mikor kezdtem úgy érezni, hogy ideje lenne már mennem. Felültem, és elkezdtem megkeresni a ruháimat, és felöltöztem. Bementem a fürdőszobába, és a kócos hajamat - ami eddig is kócos volt, de most még jobban az lett - megigazítottam, majd a tükörben észre vettem, hogy Tom az ajtófélfának támaszkodik.
- Máris mész? - kérdezte meg, és eleresztett egy mosolyt. Annyira aranyos volt.
- Aham. - fordultam meg, majd Tommal szemben álltam.
- A számodat azért ugye megadod? - adott egy apró csókot a számra.
- Ja... - elővettem egy cetlit, meg egy tollat és leírtam rá a számomat, meg a nevem. - Tessék. - adtam oda neki, közben rámosolyogtam.
- Szívesen lekísérnélek, de akkor rájönnének, hogy itt jártál, és én lefeküdtem veled.
- Amúgy sem kértelek volna meg, hogy kísérj le.
- Na... majd hívlak, és küldök sms-t, hogy mikor melyik városban leszünk... meg ilyesmi. - túrt bele raszta hajába, amitől mosolyognom kellett. - Csak a te kedvedért engedtem meg, hogy így legyen.
- Hát... ez kedves tőled... nagyon. - adtam egy puszit a szájára. - De én most megyek. Akkor... - kezdtem el hátra lépkedni. - majd szólj, és én ott leszek. - mosolyogtam rá kedvesen, kinyitottam az ajtót, és már készültem volna kimenni.
- Várj. - szólt utánam, mire megálltam, ő pedig mellém állt. - Egy búcsú puszit nem kapok? - nézett rám boci szemekkel.
- De. Kapsz. - csókoltam meg lágyan, karomat pedig átfontam a nyakán, ő pedig megmarkolta a fenekemet.
Nem sokáig álltunk így, mert hamar elengedtem, és elköszöntem tőle. Becsuktam magam mögött az ajtót, mentem volna Bill szobájába, hogy szóljak Entának, hogy menni kéne, mikor Enta jött ki onnan.
- Na... - kezdett el vigyorogni, mikor meglátott. - milyen volt Tommal? Neki is megfogtad a kis haverját? - kezdett el nevetni.
- Hát... igen. - mosolyogtam rá boldogan. - Még a számomat is elkérte. Na de veled mi volt?
- Semmi érdekes... - legyintett, de tudtam, hogy ez nem igaz.
Csendben álltunk egymás mellett a liftben, majd mikor kiszálltunk onnan, és elhaladtunk a recepció mellett, a recepciós srácnak felmutattam a középső ujjam, majd kisétáltunk a hotelból, és neki vágtunk München utcáinak. Pillanatok múlva pedig kaptam egy sms-t, egy idegen számtól, és megnéztem azt.
"Holnap után Kölnben leszünk a Rose hotelbe. Várlak. Tom"
- Nos mucusom. - mosolyogtam rá. - Indulhatunk majd Kölnbe.
Értette, mire gondolok, mire elégedetten mosolyogni kezdett ő is, és tudtuk, hogy nagyon jó nyarunk lesz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés