|
Fru novellái
2009.06.20. 10:09
Bill új kocsija
-Nézd Tom milyen jól néz ki ez a kocsi! –Rohan oda Bill egy fekete BLÖD feliratú Trabanthoz
-Tesó ez egy TRABANT! –Tom döbbenten
-De ez kell nekem. –Bill a Trabantot ölelgetve
-Hát tőlem… de én inkább egy Cedileket veszek magamnak… -Tom és ki ment a használt autókereskedésből
Bill boldogan ment be hogy fizessen. Oda ment a pulthoz és elő vette a pénztárcáját.
-Jó napot! –Köszön boldogan
-Jó napot! Melyik kocsi nyerte el a tetszését? –Kereskedő
-Az a fekete! –Bill
-Az a Ford? –A kereskedő
-Nem. Az a gyönyörűség ott! –Bill a Trabantra mutatva
-Biztos? –Kereskedő ledöbbenve -2 euró
-Oké! –Bill és boldogan ki fizeti a kocsit és sírva át veszi a kocsi kulcsait és elviszi a kocsit. Haza megy és berohan Gustávért és Georgért.
-Gyertek gyorsan! –Bill ki rángatva őket
-Bill ez egy Trabant –Döbbenten a két fiú
-Igen… nézzétek milyen szép! És van egy jó hírem! Holnap mehetünk evvel a koncertre!
-Én ebbe nem ülök bele! –Georg és elindul a ház felé amikor hirtelen dudálnak
Tom volt az egy hatalmad fekete Cadilac volt. Georg oda ment és elkezdte nézegetni.
-Ha Bill is ilyen autót vett volna akkor biztos bele ülnék…
-De nem vett ezért ebbe se ülhetsz bele… még tele finganád… -Tom és tovább hajt
-Nem ülsz de? –Bill a Trabantból
-Inkább nem… fáradt vagyok és még kajálnom is kell… majd máskor…
Másnap már a kocsiban nyomorgott Gustáv hátul. Georg meg elől, Bill meg büszkén vezette a percenkét leálló autót.
-Haver nem tudom hogy tudtad ezt a szart választani… -Goerg kuporogva és a sapkáját az arcába húzta
-Nem látod az igazi szépségét… -Bill
-Ez egy rakás szar. le égetsz a rajongok előtt. nem vagy komplett. Én most ki szállok. -Georg és ki nyitná az ajtót de az ki esik a helyéről- bazd meg szét esik ez a rakás szar! –Ordítozik
-Nem is szar! –Bill sértődötten és bele tapos a gázba
-haver meg örültél? Még felrobban a kocsi! –Gustáv sikítozva
-Segítség! –Hajol ki Georg az ajtó helyén –Én ugrok! –Goerg és ki ugrik az 50-nel menő autóból és elfut
-Bill én is inkább ki szállnék az autóból… -Gustáv és ő is ki ugrik
Tom eközben már a koncert helyszínére érkezett. Ki szállt a Kocsijából amit rögtön le is parkoltak a V.I.P. Parkolóban. Adott pár autógrammot és bement az épületben. 10 perc múlva Bill is meg érkezik. De nem tud eljutni kocsival a vörös szőnyegig mert az utolsó 5 méternél lerobban. Próbálja újra indítani de semmi… hirtelen elkezd az autó gurulni hátra fele… ekkor észbe kap bill hogy egy hegy tetején van a stadion és az út végén a mélységbe zuhanna a kocsi. Ki pattan belőle és eltolja a szőnyegig. Be pattan egy ürge hogy leparkolja de meg se moccan… Eközben már Bill az autógrammokat osztogatja rajongóinak. Oda pillant az ő szeme fényére a kicsi fekete Trabantjára amit annyira de annyira szeret. Látta hogy nem tudja elindítani. Oda ment és elkezdte tolni, tolta és tolta amíg csak bírta. Betolta a V.I.P. parkolóba és visszament. Az ingje tiszta sár volt. A farmer gatyája is ki szakadt vagy olyan volt? Nah mindegy. Bement és elkezdték a koncertet. A koncert után egy interjúval búcsúztak el a románoktól. Ki ment a parkolóba. Már sötét volt. A kocsiba nem volt riasztó ezért nem is tudta megtalálni csak keresgélte, kereste és csak kereste de nem találta. Nem volt hajlandó elmenni. Reggelig ott volt. Feljött a nap, de a kocsinak hűlt helye volt. Bill sírásba kezdet. Csak sírt, sírt míg meg nem halt.
Szép májusi nap wan. Úgy mint mindig reggel 7-kor elindultál a
buszhoz. Hamar megérkezett a busz. A suliban mivel még egy
barátnőd sem érkezett meg, kimentél az udvarra. Épp,hogy
kiléptél az ajtón a barátnődbe botlottál,aki nagyon szomorú
wót. Lepakolta a cuccát és kivezetett téged a folyosóra.
-Hallottad...hogy...mindegy nem érdekes.-mondta aliig hallható hangon
-De érdekes. Óóóóó, a francba becsengettek!!!!-bosszankodtál
-Nem baj majd következő szünetben elmondom.-mondta a barátnőd
Az óra unalmasan telt. Kicsengettek és mentetek is a
folyosóra,persze a többi barátnőtökkel együtt.
Eközben a Tokio Hotelnél:
-Most tuti,hogy minden fan utál minket.-siránkozott Tom
-Végülis nem mi tehetünk róla,hogy David ilyen szemét.-Bill és
a tenyerébe temette az arcát
Nálatok:
-Ez nem lehet igaz!!!!!!!!!!!!!!!!!-mondtad sírva
-De igaz.-mondta a barátnőd
-Nem! (legjobb bnőd neve), figyel! Tudom,hogy mostanában
nem voltam teljesen őszinte veled,de akkor sem hazudhatsz!-
mondtad és közben letörölted a könnyeidet.
-Nem hazudik.-mondta egyszerre a többi barátnőd
-Nézd! Itt wan az az újság amiben benne wan.-nyomta az
orrod alá a legújabb Bravot.
Végig olvastad azt az oldalt ahol ki volt nyitva. Ez állt benne:
Vége a Tokio Hotelnek
A Tokio Hotel menedzsere lenyúlta a srácok pénzét és
elutazott valahová. Vajon mi lesz a srácokkal? Keresnek
úgy menedzsert vagy nem lesz többé Tokio Hotel? Bill(18)
amikor meghallotta,hogy soha többé nem lépnek
színpadra, falfehérre színeződött az arca. Még sírt is.
Mivel ő a legérzékenyebb a csapatban nagyon nehezen bírta.
-Nem!!!! Ez nem lehet igaz!!!!!!!-sírtad el magad már megint.
Egész nap szomorú woltál. 2 év múlva elköltöztetek Berlinbe.
Mikor sétáltál az utcán és hallgattad az Ipodod amiben éppen
a Tokio Hotel egyik száma ment, neki mentél valakinek.
Felnéztél és egy nagyon ismerős alakot láttál. Aztán végül
rájöttél ki az.
-Ó! Bocsi,az én hibám! (neved) vagyok.-nyújtottál neki kezet-
Ugye te vagy Bill Kaulitz?
-Szia (neved)! Igazából az én hibám wót.Igen,de hogy hogy
felismertél már 3 éve nem énekelek.-mondta
-Háát. Tudod... Én még mindig rajongok a zenétekért.-adtad oda neki az egyik fülhallgatót.
Barátok lettetek,aztán jártatok egymással és néhány év múlva
összeházasodtatok. Született 2 gyereketek. Egy fiú és egy
lány. És boldogan éltetek amíg meg nem haltatok.
Magányosan!
l Fantasztikusak voltatok! Köszönjük!-ordítottam bele a mikrofonba,egy ujjabb szuper koncert
végén.
Erre a kijelentésre az egész csarnok megmozdult. A lányok egyből sikítozni
kezdtek, ahogy a szinpad szélére mentünk mind a négyen. Szeretem nézni, ahogy a kis
transzparenseiket a magasba emelik. Nagyon aranyosak. Sokak a táblán jelzik, hogy szeretnek,
és felkínálkoznak nekünk. Tomnak rengeteg lány ajánlja fel magát, de nekem is, persze ezeket
én mindig visszautasítom, ellenben Tom él ezzel a lehetőséggel.
Megtapsoltak minket és elköszöntünk tőlük, leballagtunk a szinpadról és egyenesen a
„szobánkba” mentünk.
l Ma este bulizunk!-mondta vigyorogva Tom.
l Mint mindig...-mondtam magamba.
l Remélem, ma is találunk egy jó kis bigét éjszakára!-vigyorgott Georg Tomra.
l Hát persze,mehetünk is rögtön.-mondta Tom
l Ti is jösztök?-nézett ránk.
l Öhm...én nem hiszem...Kathrin most írt egy sms-t,hogy Németországban van és találkozni akar velem. Szerintem én most kihagyom...-mondta Gustav.
l Bill, tesa?-kérdezte Tom vigyorogva.
l Hát...szerintem én sem megyek most.-mondtam.
l Mi az, hogy most??-kérdezte Georg, de már folytatta is.-Eddig te sehova sem jöttél velünk haver.-mondta.
l Igaza van Bill, pedig rád férne egy kiadós...-vigyorgott rám Tom.
l Na mit mondasz?.-kérdezte Georg.
l Mondom én maradok, de ti nyugodtan menjetek csak; a farkatok úgy se bírná ki.-mondtam egy kis gúnnnyal.
l Jellemző Bill! Na jó szórakozást mi megyünk. Csá!-mondta Tom és elindult Georgal az éjszakába.
l Bill, szerintem én megyek Kathrinhoz, ugye nem baj?-kérdezte Gustav.
l Nem haver,persze menj csak...már megszoktam, hogy egyedül vagyok.-mondtam, persze a végét már nem hallotta, mivel rohant.
Legalább Gustavnak volt valami, amiért elkellett mennie,ellenben Tom és Georg...csak a farkuk
után mennek...Ez már régóta így van, a koncertek után lelépnek együtt egy Nightclubba, ahol
televedelik magukat és falják a nőket. Hiába Tom 23-éves, ez agy volt 5-évvel ezelőtt is,6-évvel
ezelőtt is. Nem is bánom, hogy itt vagyok egyedül. Iyenkor mindig elszoktam gondolkodni a
dolgokon. Jól esik egy kis magány, és csönd..., de ez már túl sok, mindig egyedül vagyok. Ezt
már sajnos megszoktam...
Engem már csak a koncertek vidítanak fel. A mai is milyen jó volt. A szinpad az én igaz
barátom. Az egy olyan hely, ahol csak boldog vagyok, akkor mindenki olyan más.A rajongók is
teli torokból üvöltik végig a dalokat. Ez nagyon jó érzés.
Sokak azt mondják szerelmesek belém, pedig nem is ismernek. Ők azt látják bennem, aki
kimegy a szinpadra és énekel. Egy bátor Billt látnak, miközben egy jót bulizik. Csak ezt látják
bennem. Nem tudják,milyen vagyok valójában, nem tudják,hogy mit érzek... egy teljesen más
embert látnak bennem, aki részben nem is én vagyok.
l Hiába Tom a testvérem, olykor nem is viselkedik úgy velem; nem tudhatja, hogy most ebben a pillanatban mit érzek. Ott van még Georg. Na ő teljesen elveszi Tom eszét, a koncertek végén mindig csak szórakoznak. Gustav...igen talán ő az, aki a bandában valóban figyel rám... Beszélget velem és megért, most még sincs velem itt... Senki nem tudja milyen fáradt is vagyok...én csak dolgozok, nem is pihenek...Tomék azt mondják,amit ők csinálnak az pihenés, hát én így nem tudok pihenni, talán nem is akarok... Szeretnék néha már úgy felébredni reggel és úgy lefeküdni este, hogy van mellettem valaki. Csak egy kis szeretetre és törődésre vágyom, semmi másra. Most is itt ülök egyedül ( mint mindig), ebben a sötét VIP szobában... itt ülök a falnál a földön....egyedül....magányosan.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés