SASCHA: Rendben, akkor áruljátok el nekem, hogy mit éltetek át az elmúlt hetekben...
BILL: Szóval, voltunk Ázsiában, és hm... igen, volt ott egy koncertünk, és egy kisebb is, és először találkoztunk az ottani rajongóinkkal, szóval ez még nagyon a kezdet volt...
TOM: Oh, igen, nagyon jó volt.
BILL: nagyon izgalmas volt, mert ilyen messzire elrepülsz és aztán egy teljesen más kultúrával és emberekkel találkozol, és még ott is végig énekelnek az emberek.
TOM: Nagyszerű fellépésünk volt.
BILL: Igen, nagyszerű fellépésünk volt.
TOM: Malajziában volt egy valódi fellépésünk, mennyi ideig játszottunk? Nagyjából egy órát...
GEORG: Igen...
TOM: és aztán, hm... aztán voltunk Tajvanban, volt egy kisebb akusztikus fellépésünk ott. Nagyon jó volt.

SASCHA: Mi volt a legőrültebb dolog, ami legutóbb megtörtént veletek?
BILL: A legőrültebb dolog... Hát Sascha nem is tudom!

SASCHA: De csak volt egy olyan dolog Ázsiában, amely megtörtént veletek, és ahol az gondoltátok, "Hűha, ez őrületes"?
TOM: Őrületes dolgokat ettünk...
BILL: Igen, ettünk néhány fura dolgot. Szóval egyszer elmentünk egy kínai étterembe vacsorázni és ott kipróbáltunk néhány desszertet. Néhány nagyon fura dolgot, amelyet itt igazából nem is lehet kapni és...
TOM: Vegetáriánusok vagyunk, így egész nap ezt magyaráztuk ott az embereknek és igen... kínai kaját ettünk és kipróbáltuk a vegetáriánus dolgokat, néhány zöldséget és gyümölcsöt, amelyet csak ott ismernek, és ami csak ott terem. És már a végén azt se tudtam mit eszem, de egy kettőnek nagyon fura íze volt.
BILL: Szóval tényleg voltak ott olyan dolgok, amelyeket itt nem ismernek.

JULIA: Kapott Valamelyikőtök hasmenést?
BILL: Ez Georg különleges témája.
GEORG: Igazából nem is emlékszem rá.
TOM: Én azért emlékszem valamire, de mondjuk, mindig van egy kis hasmenése...

SASCHA: Akkor óvatosak vagytok az ételekkel?
BILL: Hm... azóta mióta vegetáriánusok vagyunk. Tényleg szívesen kipróbálom, de persze kicsit féltem Kínában, mivel még nem voltunk ott, de ott esznek macskát, kutyát és ilyeneket, ami tényleg kizárt számomra. Persze, utánanéztem, hogy miért, és nagyon-nagyon borzalmasnak tartom, de amíg tudom, hogy mit eszek, és az nem állat, akkor kipróbálom tényleg... De tudjátok, hogy mennyire a szokások rabjai vagyunk, mindig csak pizzát, és tésztát eszünk és Ázsiában is így volt, igazából. De azért néhány dolgot kipróbáltunk...
TOM: Csak egyszer...
BILL: Egy tévéműsorban egy nagyon fura italt ittunk és...
GEORG: tea tejjel vagy valami ilyesmi...
BILL: igen tea tejjel
GEORG: és ilyen apró zselé darabok voltak benne
BILL: de nagyon szuper volt, mert volt egy ilyen epres ital és abba voltak a zselé darabok...
TOM: Az őrült dolgokat említve - a legőrültebb dolog, ami megtörtént velünk Ázsiában a megérkezés volt. Amint megérkeztél, alá kell írnod valamit, amely szerint halálra büntethetnek, ha drogot hozol be...
TOM: Levágják a fejed! Na, jó nem...
TOM: Nem... de hasonló, vagyis alá kell írnod valamit, hogyha drogot viszel magaddal, és nem tudod mit szabad és mi tilos, akkor még a fejed is levághatják...
GEORG: Csak gyógyszereket vihetsz magaddal, aztán ennyi...

SASCHA: Rendben, akkor ugye nem volt nálatok semmi sem?
BILL: Nem, nem volt nálunk drog...

JULIA: Ajánlott nektek bárki is valamit?
TOM: Szóval, ott állsz Szingapúrban és nagyon-nagyon szigorúak, szóval mindent egybevetve ez volta legtisztább város, amit valaha is láttam...
BILL: Igen, de nem is nagyon lehet ki menni, ugye?
TOM: Még egy rágógumit sem köphetsz ki az utcán...
BILL: De én nekem sikerült!
TOM: Tényleg?

SASCHA: És semmi sem történt?
BILL: Nem gondoltam erre abban a pillanatban!
GUSTAV: A bírósági eljárás folyamatban van!
BILL: Tényleg nem gondoltam rá őszintén szólva! Először mindenki mondta nekem "Ne csináld!", de aztán ültem a kocsiba és...
TOM: Akkor lesz egy telefonhívásom és legközelebb...
BILL: és ki is köptem...
TOM: és mikor legközelebb megyünk oda, letartóztatják majd a reptéren.
BILL: Ja, valószínűleg be sem fognak engedni. De Szingapúr lenyűgöző volt, egyikünk sem számított rá. Régóta ez volt a legszebb város, amiben jártam.
GEORG: Igen
BILL: Nagyon-nagyon gyönyörű volt, nagyszerű szállodánk volt és nagyon jó időnk... szóval tényleg jó volt.

SASCHA: Mit csináltok most? Mi a következő tervetek?
BILL: Újra megyünk majd Ázsiába, ott fogunk fellépni egy másik MTV World Stage-n és először megyünk majd Kínába is, ott egy tévé műsorban fogunk szerepelni és igen, most megint Ázsia jön.
TOM: Pontosan.

SASCHA: Hm, oké.
TOM: Emellett folyton tervezgetünk. Jelenleg egy elég nyugodt időszak van, most jöttünk vissza a turnéról, szóval...
BILL: És persze a turné DVD-nk is meg fog jelenni júliusban, de ne kérdezzétek, a pontos dátumot...
TOM: Nyáron, valószínűleg
BILL: Nyáron... és az élő album... Tommal most kaptuk meg a DVD végső vágását, nagyon szuper lesz, a koncertet Milánóban vettük fel. És minden megy tovább... Dél-Amerikában is akarunk turnézni idén és több koncert is lesz Ázsiában...

JULIA: Szoktatok sportolni, van valamilyen hobbitok vagy... Van még rá időtök?
BILL: Nem, eddig sem sportoltunk, szóval azt kell, hogy mondjam, nekem nem használ a sport. Nem sportolok. Mentem a futópadon, a turnén, de felesleges volt.
GEORG: Kétszer?
BILL: Nem, nem, nem ezúttal tényleg intenzíven csináltam. Meg kell védenem magam, tényleg csináltam és Tommal voltam...
TOM: Két hétig...
GUSTAV: Intenzív edzés.
BILL: Nem, tényleg mentettem Tommal. Még a nyaralásom alatt is a futópadon voltam...
TOM: Igen, mit értesz az alatt, hogy "Tommal"? De Tom nem fut...
BILL: Tudom... nem, csak azt akarom, hogy formába lendüljek, de felejtsétek el!

JULIA: De nincs negatív hatása a testedre, ha egyáltalán nem csinálsz semmi?
TOM: Szóval, igazán egyszerű, én jobban nézek ki...
BILL: Hát, sosem sportoltam, szóval nem tudom. De amúgy az életvitelem tök egészségtelen, ugyebár. Füstölök, mint egy kémény és... egész nap pizzát eszem.
TOM: Dohányzol?!
BILL: Persze csak időnként
GEORG: Mit mondasz?
BILL: Nagyon ritkán!

SASCHA: De te sportolsz?
TOM: Csak ha rászánom magam. Nem vagyok egy sport mániás
GEORG: Nem, de Tom... ő minden nap McFit igazából. Minden nap csinálja

SASCHA: Oké, rendben.
JULIA: (Georgnak és Gustavnak) És veletek mi van? Ti sportoltok?
TOM: Georg már várta a pillanatot, hogy mikor kérdezitek ezt meg tőle... És igen, Georg gyúr
GEORG: Hébe-hóba
TOM: Igazából úgy hívjuk, hogy kigyúrt Leonardo di Caprio.
BILL: Igen.

SASCHA: És Gustav?
BILL: Gustav nem kérdés. Már bocs.

SASCHA: Miért?
TOM: Mert, jaj, ugyan már, Gustav a zenekar ducija.

SASCHA: De igazából miért piszkáljátok folyton?
GEORG: Az ÉN vagyok!
BILL: Őt? Csak látnád, Georg mit kap!

SASCHA: De Gustavot folyton piszkáljátok, és azt mondjátok, hogy túl kövér.
BILL: Igazából Tom és én vagyunk folyton diszkriminálva ebben a világban!

SASCHA: Igen, de...
JULIA: Ez most a visszavágójuk.
BILL: Igen, pontosan. Igazából ez a kettő, mikor... De amint az ajtó bezárul, minket piszkálnak és aztán sok minden történik!

SASCHA: Kicsinálod őket?
GEORG: Igen...

SASCHA: (Gustavnak) Szóval ez azt jelenti, hogy ezért piszkálnak folyton az interjúk során?
GEORG: Igen, azt jelenti...
TOM: Ez azt jelenti. Ez olyan, butus, nem?
GUSTAV: Az, butus.

SASCHA: Igen?
GUSTAV: Szerintem nagyon buta dolog tőlük.
TOM: De, de, de milyen újdonság is van? Amúgy Billnek van barátnője...

SASCHA: Hogy hívják?
TOM: Vagy nem? Oh hoppá, ezt még nem szabadott volna elmondani!
BILL: Oh, Tom, ember!

SASCHA: Hogy hívják?
BILL: Jacqueline.

JULIA: Magdeburgból?
GEORG: Jacqueline Chantalle.
BILL: Rövid, vörös haja van.
TOM: Loitscheből
GUSTAV: Jacqueline Chantelle Rogätzból.
BILL: Nem, amúgy nem történt semmi új ebből a szempontból sajnos...

SASCHA: És mi van veled?
TOM: Semmi, ugyanez. Nincs normális kapcsolatom legalább is. Szeretnék egy normális kapcsolatot, már mondtam egyszer, nem?

SASCHA: Igen.
GEORG: Igen, igen
BILL: De Georg még mindig kapcsolatban van a barátnőjével
TOM: Igen.
GEORG: Hihetetlen, nem?

SASCHA: Esküvő? Eljegyzés?
GEORG: Hát...
BILL: Igen, szerintem nagyszerű (Georg barátnője). Folyton mondjuk már neki... Hát én tökre bírnám...
TOM: Sürgeti, mert az esküvő után fog először szexelni.
GEORG: Igen
TOM: És persze ezért reménykedem...
BILL: Talán itt küldhetnénk neki egy tudatalatti üzenetet, hogy Georg igazából meg akarja kérni a kezét. Csak magának nem meri fel tenni a kérdést, de igazából ő is akarja a lánykérést.
GEORG: Nem, először le kell forgatnunk, a "Georg és... szerelmesek" valóság showt és aztán (Sarah Connornak és ex-férjének volt egy ilyen műsora és arra céloznak)
TOM: De őszintén szólva, már kicsit el is terveztük, hogyha Georg hirtelen apa lesz.
BILL: Igen

SASCHA: Hohoho
BILL: Végül is megtörténhet. Ki tudja...
TOM: Bármi megtörténhet, ugyebár?
GEORG: Igen, megtörténhet. De azért nem hiszem.

SASCHA: Szeretnéd?
TOM: Én játszom amúgy is a basszusgitáron a stúdióba
GEORG: Ohhhhhh.

SASCHA: Oh persze
TOM: Bár, akkor ez problémás lenne a turnén

SASCHA: (Georgnak) Szeretnéd, hogy hamarosan gyereked legyen?
GEORG: Mostanság nem.

SASCHA: De valamikor?
GEORG: Valamikor, mondjuk 40 évesen.
TOM: Hát meglátjuk...

JULIA: Akkor ti fogtok majd rá vigyázni?
BILL: Kizárt! Nem!
GEORG: Isten ments! Egy gyereket sem bíznék rájuk!
TOM: Nekem van...
BILL: Gondolom, gondolom, amúgy se csinálnám.
TOM: Nekem van...
BILL: Azt kell, hogy mondjam, mi teljesen le vagyunk foglalva a négy kutyánkkal.
TOM: Igen
BILL: Alapvetően ez is olyan, mintha gyereked lenne. És...
TOM: Habár, azt kell, hogy mondjam, nagyon jó ötleteim vannak, hogy hogyan hívják majd a saját gyerekem. Bár nem akarok gyereket de, nagyon jó név ötleteim vannak.

SASCHA: Tom és Bill.
BILL: Igen, de nem akarod elárulni a neveket. Akkor minek meséled ezt el?

JULIA: Miért?
TOM: Nem, nem árulom el őket. Csak annyit mondok, hogy nagyon jó ötleteim vannak a nevükhöz.

SASCHA: Rendben, oké.
BILL: Időnként arról beszélgetünk, hogy hogyan fogják hívni a gyerekeinket, de egyet sem akarunk.
TOM: Valahogy, tök kreatív vagyok, mikor a nevekről van szó.
GEORG: Tom Junior

SASCHA: Bill Junior
GUSTAV: Tom és egy gyerek

SASCHA: Billette. És te is még egyedül vagy?
GUSTAV: Igen.

SASCHA: Oké, rendben.
GUSTAV: Még mindig szabad vagyok

SASCHA: Az nagyon jó. (Billnek) És te... Adam Lambert totál szerelmes beléd. Mit gondolsz erről?
BILL: Hm, nem is tudtam erről eddig, még mert azt kell, hogy mondjam, nem is nagyon ismerem őt

SASCHA: Hát, ezt mondta nekem.
BILL: Szóval nem is ismerem őt. Vagy inkább, egyáltalán nem.
TOM: Bár folyton Adam Lambertről kérdezgetnek minket.
BILL: Folyton róla kérdeznek, bár sosem találkoztam még vele. A zenéjét sem igazán ismerem. Tömören láttam egy videót és hallottam egyszer egy dalt tőle, de őszintén szólva, nem ismerem őt. Szóval...

JULIA: Szeretnél találkozni vele?
BILL: Nem igazán mondhatnám, hogy szeretnék. Ez attól függ, hogy milyen, ugyebár. Szóval, ha valahol is találkoznánk, akkor... Akkor persze, mért ne. De, eddig ez még nem történt meg.

SASCHA: Oké, hát akkor...
JULIA: Köszönjük.

Ford: Betty @ t-h-b-t