Az ajtónak döntött és a nyakamat kezdte csókolni és szívni. Eközben én már a nadrágjánál matattam. Pontosabban az övet próbáltam kicsatolni rajta. Próbáltam, de nem nagyon jött össze... Elengedett egy percre, de csak míg kicsatolta az övet, majd újra elindultak a kezei. Gondolta, megoldom a többit egyedül is... Meg is oldottam... bár a gomb nem maradt a helyén... de a cél érdekében... Ujjai már a csípőmnél jártak, és mintha beleakadtak volna húzták lefelé rólam a bugyit. Az ágy felé irányítottam... Rám nézett.
- Gondoltam itt azért kényelmesebb... - mondtam mikor az ágyon feküdt én pedig a csípőjén ültem. Lehajoltam és megcsókoltam, csak lágyan akartam... de nem bírtam ki... hevesen tépem ajkait, ahogy ő is az enyémeket.

***

- Hol vannak???
- Kik???
- Tom és Lexa???
- Nemtom... sztem vagy még a kocsiba vagy otthon... - válaszolta Bill flegmán.
- Mi bajod??
- Semmi...
- Jól van... - majd felállt és Georg után ment.  
- Szerinted megbeszélik??? - kérdezte Bill Gustavot. Ketten maradtak csak az asztalnál.
- Tomot ismerve már megbeszélték... és most próbálja egészen kiengesztelni... - vigyorgott sejtelmesen.
- Nem tudom... lehet... de Tom nagyon furcsa mióta ismerik egymást...
- Furcsa??
- Ahham... - válaszolt, majd meggyújtott egy cigit.
- Hogy érted??
- Beszédes... vagyis tök sokat beszél mostanában... de nem úgy, mint eddig, hanem normálisan... értelmes dolgokról is. Mondjuk... tegnap is hajnal 3-kor jött haza...
- Hát ez egy estélyen nem nagy cucc...
- Nem ott volt... még éjfél előtt leléptek... vagyis úgy volt, hogy Lexát elkíséri... aztán elmentek a parkba dumálni... Tom meg a beszélgetés... furcsa... de télleg csak ennyi volt köztük...
- Akkor még...
- Hülye... - :D - De ma felhívta, vagyis reggel együtt kajáltak... aztán lejöttek hozzánk... aztán meg Lexa hazament... és Tom felhívta, h hiányzik neki...
- Lehet, hogy szerelmes???
- Én is ezt mondtam, de akkor kiakadt.

***

Már ő feküdt rajtam, s a melltartóban ügyeskedte le. Majd nyelvével egyre lejjebb haladt, ahogy kezeivel is. Boxer híján nem volt nehéz dolgom abban, hogy én is kényeztetni tudjam őt kezeimmel. Csókjai az eddigieknél - ha lehet - még forróbbak lettek, majd kényelmesen elhelyezkedett a lábaim között, egy határozott, lassú mozdulattal  már bennem is volt. Néhány perc után erőtlenül rámdőlt, s megcsókolt. Legördült rólam, majd karjaiban aludtam el.

***

- Nem kéne menni?? - Gustav - Alig állnak a lábukon... - nézett végig Georgon és Domin.
- Hát ez enyhe túlzás, de lehetséges... Várj egy percet és megyünk! - mondta majd elindult az épp smároló párocska felé. Ebben a pillanatban azonban megállította egy kis csaj. Igen kis csaj volt, mert talán ütötte a 13-14-et, de lehet sokra gondolt. De a magassarkúban majd kitörte a lábát.
- Bííííííííííll!!! - szinte ordított, s húzta magával táncolni.
- Mit akarsz??
- Gyere velem táncolni!!
- Figyelj kislány... van jobb dolgom is, mint veled táncolgatni... esetleg majd máskor... szar napom volt... a bátyámat nem tudom hol van, a haverom tök részeg... - mondta flegmán Bill. Átfutott az agyán, hogy egy kicsit talán durva is volt vele, de most nem ez érdekelte, hanem, hogy Georgot és Domit minél hamarabb haza kéne szolgáltatnia. Tovább verekedte magát a tömegen, amjd megtalálta őket.
- Georg... figyelj menjünk...
- Nem... még ne...
- De Georg megyünk...! - már erélyesebb volt.
- Majd Tommal megyek oké?
- Tom már hazament... tehát velünk... gyerünk...
- 5 perc...
- Szerintem ne búcsúzz... velünk jön Domi is.
- Jah rendben... - majd Bill elindult vissza az asztalhoz, ahol Gustav várt rájuk.
- Látom megérkezett a mesterhármas... mehetünk? - állt fel Gus az asztaltól.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés