Mind bent ültünk a szálloda éttermében. Már letudtunk egy TV-s megjelenést is. Könnyen ment. Mindig elengedem magam, ha szerepelni kell, aztán csak jöjjön aminek kell.

Nem volt olyan késő, az idő eltolódás miatt kifejezetten fitt voltam. Más embert kifáraszt, ha csúszik az időben. Na engem nem.

- Nem is vagyok éhes- nézett Bill az étlapra. -Egy dolgot tudnék enni. Hamburgert.

- Az isten szerelmére, ez Amerika, egyél azt. - húztam a szám. Az öcsém néha olyan kis dolgokat is olyan nagy jelentéssel bíróban ítél.

- Azt is fogok. – vonta meg a vállát.- Nem is tudom mi lett, volna velem, hogy nem jut eszembe ez a remek ötlet.

- Istenem, Bill, inkább fogd be.- legyintettem mosolyogva, aztán pedig átfordultam Andreas felé. Könyökölve támasztotta a fejét, és szerintem azt sem tudta, hogy merre van, mi a neve, vagy mi a neme ..

- Hey haver, mi a franc van?- böktem meg. De a reakció elmaradt.

- Andreas, Andreas, Szép szőke herceg, Szedd már össze magad! - énekeltem meg bökdöstem.

- Mi, mi?- nézett fel kómásan.

- Andreas te melyik világban jársz?

- Bocs, csak …. Hallod, teljesen kikészítettek.

- Igen látom - vigyorogtam.- De tudom én, hogy mi is kell neked most - intettem a pincérnek hogy hozzon egy kis whisky-t. Sajnos hozott is, mi meg ittuk. De hát ez van, ha egyszer fel kell dobni Andreas barátunkat.

Cori Billhez fordulva beszélgetett valami felettébb izgalmasról és nagyon nem figyeltem rám. Kezdtem unatkozni, így gyakran tévedt a szemem a másik oldalon ülő Dominicra és Sandrára, akik egymás felé fordultak és teljesen megfeledkeztek, hogy többen is ülünk még ott.

Dominic kinyújtotta a nyelvét Sandra pedig amikor meglátta, kacéran felnevetett, és hátra hajtotta a fejét.. Don élvezte, hogy a figyelnek rá, ismertem, gondolom azt is elképzelte, hogy milyen egyéb örömöket tudna szerezni még a nyelvével. Qrva ideges lettem, az asztal alatt megfogtam Cori kezét, de akkor sem figyelt rám. Valahogy el kell terelnem a figyelmem erről a 2 zavaró tényezőről. Legszívesebben rájuk borítottam volna az asztalt! Dominic lassan felállt az asztaltól és vigyorogva bejelentette, hogy elmegy brunyálni.

Fulladj bele- motyogtam az orrom alatt idegesen. Aztán a mosolygó Sandra felé hajoltam, aki pont akkor kortyolt az italába.

- Mégis miért csinálod ezt?- suttogtam felé.

- Mi a fenéről beszélsz?- mondta összeszorított foggal, hogy ne legyen olyan feltűnő.

- Ugyan miről? Nyafogsz a semmiért, rám se bagózol, kikezdesz a legjobb spanommal ..előttem!?

- Mi van?Te hülye vagy? Nagyon is jól tudod, hogy miért nem bagózom rád… Talán, azért mert ott ül melletted a csajod.

- Nem azt mondtam, hogy pattanj a farkamra itt helyben, csak egy kicsit figyelhetnél rám is. Jah, bocs, hogy te most túl elfoglalt vagy és lekötnek Don különböző testrészei.- sziszegtem dühösen.

- Hogy te mekkora egy görény vagy, Tom!

- Nem én teszem magam itt, mint egy kibaszott Primadonna!!!

- Egyáltalán nem teszem magam! Féltékeny vagy, mert másik hímnemű lénnyel is haverkodom, vagy mi van? Ennyi erővel én is verhetném a seggem a földhöz, gondolkodj már, te meg egy másik csajt dugsz!- sziszegte élesen a fogai közt.

- Fulladj meg!- hunyorítottam dühösen, aztán pedig visszafordultam és hallgattam inkább Cornelia és Bill „izgalmas”  beszélgetését.

Az ágyamban feküdtem és a plafont bámultam. Cornelia lelépett. Engem meg egyedül hagyott édes magányomban.

Andreasék hívtak át DVD-zni, de pornóhoz se volt kedvem, meg vígjátékhoz sem. Szóval inkább passzoltam. Nem hozzájuk volt igazából most kedvem. Csajt akartam, mégpedig nem is akármelyiket. A legjobbat.
Az igazság az, hogy ez az este még állati faszán is alakulhatott volna, ha nem rágott volna be Sandra iszonyatmód.
De így..áh..fuck.
Kimentem a teraszra és elszívtam egy szál cigit.
Na jó, most átmegyek és térden állva visszakuncsorgom magam. Áhh, soha. Bassza meg. Nem tehetem. – harcoltam önmagammal. 2 percig bírtam…elnyomtam a csikket, spicceltem magamra 2 nyomásnyi parfümöt és megindultam a 47/b szoba felkeresésére. (Még a recepción figyeltem, hogy mi lesz a szoba száma.)

Csak ütöttem az ajtót. Semmi válasz. Ütöttem megint és megint.

- Nyugi van, megyek már- kiabálta ki Sandra a szobából.

Vártam… Majd nyílt az ajtó és Sandra jelent meg egy szál arany szatén köntösben, amit összefogott a karjaival. Bár volt alatta melltartó és egy csipkés tanga. Beletúrt a  sötét gyönyörű hajába és próbálta letörölni a képéről a meglepődöttséget és helyette morcos ábrázatot felvenni.

- Hát te?- húzta fel a szemöldökét. Nem bírta ki, amikor összetalálkozott a tekintetünk, elvigyorogtunk.

- Hát én…- mosolyogtam és tettem egy lépést közelebb.

- Háború van, menj innen!- csukta volna be az ajtót, de betettem a lábam, így nem sikerült neki.

- Ne legyen háború… Béke párti vagyok. Legyen béke.

Nem válaszolt semmit. Szerintem fontolóra vette a dolgot, és minden erejét összeszedte ahhoz, hogy tovább tudta tartani magát.

- Nem is örülsz nekem?- vágtam behízelgő arcot és nagyokat pislogtam. Ehhez nagyon értettem.

- Nem kéne itt lenned- sóhajtott- Nőd?

- Meglátogatja egy Los Angeles-i barátnőjét, holnap jön csak.

- Aha…Értem… Akkor sem kéne itt lenned.

- Tudom. De nem bírtam ki. Veled akarok lenni.

Most sem válaszolt.

- Sexi köntös- mondtam végül - Mi van alatta?

- Semmi olyan, amit még nem láttál volna.

- Semmi olyan, amit ne néznék meg újra és újra és újra- minden szónál tettem egy kicsi lépést, közben mélyen a szemébe néztem.

Átkulcsoltam a karomat a nyakán.

- És újra és újra-  teljesen ráhajoltam az arcára. Gyengéden a átkaroltam és megcsókoltam. Hagyta.
Behunytam a szemem és hagytam, hogy átjárja az egész testem a megszokott kellemes bizsergés, amit eddig csak Sandránál éreztem.
Szépen lassan lépkedtünk be az ágyam felé. Nem egyszer buktunk meg egy földön heverő ruhadarabban. Mi a faszom? Sandránál kupi van? Hát nofene. Nagy nehezen eljutottunk az ágyig, ahová óvatosan ledöntöttem és befeküdtem a lábai közé.

Lassan benyúltam a köntöse alá és a csupasz derekétt simogattam.

- Hallod?- kérdeztem hirtelen.

- Hm?

- Nem megyünk át az én szobámba?

- Úgy érted a TI szobátokba?- húzta a száját.

- Nah, gyere már, feltöltettem a mini bárt pezsgővel.

- Hát jól van.Csak…

- Nem kell parálnod, tényleg nem, Cornelia holnap jön csak, jobb esetben délre.

- Hát jó- bólintott. Segítettem neki felülni és kikelni az ágyból.

- Nah akkor gyere - nyújtottam a kezem és adtam egy puszit az arcára.

Átlopakodtunk, aztán mikor becsuktuk magunk mögött az ajtót, azonnal a falhoz döntöttem és neki estem. Nem nagyon ellenkezett, bár ha akart volna se lett volna esélye mivel lefogtam a kezeit és a feje mellett nyomtam őket a falhoz.

Lassan abba hagytuk, az ajkaink eltávolodtak egymástól, de csak fél centire. Még mindig éreztem, ahogy kifúja a meleg levegőt. Én szinte már lihegtem. Teljesen be voltam indulva. - -- A csajodé?- böktött hirtelen a fejével a szekrények előtti bőröndökre.
Hátra fordultam, hogy azonosítani tudjam őket.

- Jahm. - vontam meg a vállam lazán, nem nagyon érdekelt a dolog. Csinálni akartam.
De őt tűnt őt viszont nagyon.
Végig csókoltam a nyakát, hogy eltereljem a figyelmét azokról a rohadt holmikról. Reakció nélkül tűrte a dolgot.

- Mi a baj?- simogattam meg az arcát. Összerezzent és rámnézett.- Gáz van?

- Ugyan dehogy, csak… Csak kicsit fáradt vagyok. – tudtam, hogy csak hárít. – Mindegy, jól vagyok. Csináljuk.

- Nem kell.. Gyere..- vezettem az ágyhoz. Befektettem és én is mellé simultam.- Hol van ez a xar?

- Micsoda?

- Távkapcs- magyaráztam. -Na végre. – húztam ki a seggem alól.- Mit nézzünk?
- Nekem mindegy.- bújt hozzám.

- South Park, South Park- visítottam fel, mikor a Comedy central-ra kapcsoltam.- Imádom, imááádom!

- Tudom, Tom, én is

Egész este csak azt a xart néztük. De mégis olyan jól éreztem magam… Még úgy is, hogy nem volt szex.

Reggel egy nagy fekete hajkupaccal a számban ébredtem. Úgy örültem volna neki, ha fél centis haja lett volna a mellettem fekvő lánynak. Bár amilyen sexín tudta dobálni…wow. De abban a percben nem érdekelt, hogy mit dobál, meg hogy. Ha lett volna egy olló a közelben, legszívesebben levágtam volna.

Lazán magamra húztam egy pár dolgot, fogat mostam. Nyomtam egy puszit Sandra arcára. Fel is mordult egyet, és csapott is a karjával, miközben öntudatlanul feküdt. Öcsém, majdnem fejbe baszott. Komolyan mondom, durvább alvó, mint én. Egyszerűen hihetetlen. Ráadásul verekszik is. Így akarjon kedves lenni az ember, hogy utána meg pofán basszák.

Lementem a többiekhez reggelizni. Már ott volt mindenki. Georg és Dominic egy kurva pirítósért harcolt. A barmok. Bill meg Gustavval, a bandánk dobosával dumált valamiről. Andreas. Andreas pedig a tányérjában aludt. Szegényt nagyon kikészítette az utazás. Ő mindig rengeteg ideig regenerálódik.

- Nah, jó reggelt - köszönt Don Dominic és lepacsizott velem. Aztán egy határozott mozdulattal lecsapta Georg kezét, aki ki akarta használni a pillanatot és elcsórni Don pirítósát. - Szálljál le a kajámról te állat, jó? Anyád nem tanított meg rá hogy ne nyúlkáljál más tányérjába?

- Ne harapd már le a fejem, ezt a gyönyör testet táplálni kell, jó?- vigyorgott Georg és megsimította a hasát.

- Te perverz állat!- nézett vissza rá Don szörnyülködve.

- Nehogy egy kiba.szott kenyéren vesszetek már össze! Rendeljetek egy másikat!- ültem le és öntöttem kávét.

- Nah milyen estéd volt?- kérdezte Dom.- Nem haltál meg csaj nélkül?

Elvigyorodtam és meg vontam a vállam. Ez a fasz azt hiszi, hogy nő nélkül voltam.

Hozattunk még egy pár pirítóst, hogy ne kelljen nekem is harcba szállni és tömtük a buránk.

- Tom!- szólt az ikrem a túl oldalról.

- Mondd!- kaptam fel a fejem. Bill vigyorogva a hátam mögé mutatott.

Összerezzentem. Cori állt mögöttem, 2 táskával a kézében 100 Wattos vigyorral. Meg sem várta, hogy reagáljak, rögtön nyomott egy csókot a számra.

- Itt vagyok kicsim- mosolygott tovább.

- Igen, azt látom!  Húh, de fel vagy dobva.- nyögtem ki. Hát tényleg úgy tűnt, velem ellentétben.

- Igen! Tudom, nagyon jól érzem magam, gyönyörű reggelünk van. Megyek is, beteszem a táskákat.- kapta fel előlem az asztalon heverő szobakulcsot. Hátat fordított és elsietett.

Egy pillanatra még bámultam magam elé, aztán leesett minden.

- Baszd meg!!- kerekedtek el a szemeim.- Ez nem lehet igaz, ez nem lehet igaz!!- rúgtam bele az asztal lábába. Mindenki úgy nézett rám, mint egy örültre. De nem nagyon érdekelt. Ha Cori felmegy, és meglátja Sandrát az ágyon a lenge öltözetben feküdni. Te Jó Ég. Hogy abból milyen balhé lesz. Soha az életben nem fogom kimagyarázni! Szidtam mindenkit és mindent. Közben az asztalt vertem- Te állat, te állat!

- Tom jól vagy?- bökött meg végül Dom - Most mit vétettél?

- Otthon hagytam a kedvenc boxerem- vertem a fejem az asztalba és nem is figyeltem rá, hogy mit mondok. Úgy éreztem magam, mint akinek kimondják a halálos ítéletet. Már nem is érdekelt az egész, beletörődtem a sorsomba és vártam a balhét.

Elképzeltem, ahogy Cori felháborodottan rohan le elém. A sminkje teljesen szétfojva a könnyektől és ordítva jön felém: Tom Kaulitz, te átkozott mocsadék, hogy tehetted ezt velem! Nem hiszem el, soha többet nem akarlak látni, pedig veled volt életem legjobb sexuális élménye. Mekkora egy csődör vagy! Gyűlöllek. Közben mindenki ránk figyel és hallgatja minden egyes szavát. Nem bírtad visszafogni magad, te tetű, neked túl nagy az étvágyad, ha nőkről van szó! Neked mindenki kell, egy kibaszott Casanova vagy! Aztán lassan Sandra jönne le mögötte a testére csavarva egy lepedővel. Rá nézne a bőgő Corira. Megvakarná a tarkóját, nevetne egy jót. Aztán kijelentené, hogyha kidobtak, akkor már nem is vagyok olyan izgi, hogy találkozgassunk, és hogy töröljem ki a számát a telefonomból, mert így már nem kellek neki.

Kicsit magamhoz tértem a képzelgésből és felemeltem a fejem. Cori pont akkor ült le elém.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés