- Kész vagy már drágám?- kérdezte Cori a fürdőből.

- Igen, de ezt nekem kéne kérdeznem tőled. Már 10 perce várok rád- kiabáltam vissza.

Valami cassinoba mentünk. Qrva ideges voltam. Alig bírtam egy rendes mondatot kinyögni mikor nyilatkoznom kellett.

Teljesen felhúztak a reggeli események. De titkolnom kellett. Most ha Cori megkérdezi, hogy mi bajom, mondjam, hogy hát csak annyi hogy David ráhajt a másik csajomra. Elég hülyén jött volna ki. Nem is volt nagyon kedvem elmenni, de Dom úgy be volt indulva, meg mindenki. Akkor már én se maradjak ki.

- Kérlek, kicsim, csipkedd már magad, szerintem már mindenki lent van- próbáltam a legnyugodtabban szólni.

-Egy perc.- Hogy ezt mennyiszer lehet hallani egy nőtől, te jó ég, szerintem ez az első mondatok között van amit megtanulnak. Csak egy perc. Ahha, akkor valahogy nagyon xar az időérzékük, vagy az egy perc időtartama mindig változó intervallumban mozog.

Az ágyon ültem, már teljes harci cuccban.

- Na jó, mostmár tényleg menni kéne. Nem szeretném, hogy mindenki ránk várna, mint mindig.

- Nyugi már. Mondom, hogy csak egy perc! Te nem azt akarod, hogy te csajod legyen a legszebb?

- Te mindig szép vagy. Na, gyere már. Mondom, hogy már tuti mindenki lent van!

- Lefogadom, hogy Sandra még a ruháját sem választotta ki.

- Én meg lefogadom, hogy már ő is lent toporzékol. -mondom magabiztosan. Tudtam, hogy így volt. Nagyon gyorsan el tud készülni, ha akar. Ha tudja, hogy fél percen belül jön fel a lakásomba Corin;). Nem egyszer mondtam már neki, hogy simán Tomb Raider-es, ahogy kommandózik ki a lépcsőházból.

Cornelia kitette a lábát az ajtó mellett, és végig húzta rajta a kezét. Isteni lábai voltak. Nem volt magas lány, de valami fantasztikus volt. Pici és sovány. Ha az emberre rájött, akkor egész nap csak ölelni tudta volna.

-Huhú -  jutalmaztam a kis műsorát füttyel és tapssal.

Egyre többet engedett látni magából, még végül kiállt elém.

- Hey, sexy lady- néztem rá mosolyogva. Egy apró kis pántos csillogó felső volt rajta meg egy feszes kis rövidnadrág, valami fényes anyagból.

- Indulásra készen állok- hajolt felém és gyengéden megcsókolt. Valahogy amikor vele voltam mindig feltámadt bennem a védelmező ösztön. Hogy meg kell védenem ezt a kis helyes lány, a csúnya világ gonosz dolgaitól. Már nem is volt kedvem lemenni és találkozni a többiekkel. Egész este vele akartam maradni. Simogatni, ölelgetni, védeni.

- Maradjunk- súgtam a fülébe.

Kiegyenesedett és rám nézett. Kézen fogott és felhúzott az ágyról.

- Szexelni otthon is tudunk. De nem sokszor partizunk Las Vegasban.- mosolygott, és elindultunk ki a folyósóra.

Lementünk a földszintre. Azonnal lesett az állam. Milyen jó, hogy nem maradtunk fent. Sandra eszméletlenül dögös volt. Iszonyat mini ezüst feszes koktél ruha volt rajta, meg dobókockás csillogó fülbevaló, meg karkötő meg egyéb ilyen fa.szság. Teljesen bulira illő cuccok.

- Na végre. -jött felém Don Dom és hátba veregetett.

- Jól van bocs, hogy késtünk, csak akkor induljunk már- mondtam és közben megigazítottam a sapkám.

Kint a parkolóban egy hatalmas hosszabbított kocsi várt minket. Beszálltunk hátulra és elindultunk. Le sem tudtam venni a szemem Sandráról, aki csak nevetve beszélgetett Daviddel vagy éppen Dommal. Nagyon felhúzott a dolog. Nem vártam el hogy engem ugráljon közbe, az túl feltűnő lett volna, de azért még se előttem kéne ezt csinálnia.

- Kicsim mi a baj?- nézett rám Corin.

- Semmi, semmi- ráztam meg a fejem. Nem szabad felhúznom magam. Nem szabad ilyen barom dolgon kiakadnom.

- Itt vagyunk fiatalok!- állt fel David és kiszállt a kocsiból.

- Viva Las Vegas- énekelte Sandra nyújtózkodva, és közben lazán forgatta a csípőjét. Banyek! Össze kellett szednem magam.

Beindultunk a hatalmas Casinoba. Corin kapkodta a fejét és mosolyogva nézelődött.

- Hogy tetszik?- kérdezte tőlem lelkesen.

- Jó sok pénzt lehet itt elveszíteni.

- Nagy tétekben jó játszani- nézett hátra Bill.

- Kipróbáljuk?- vigyorogtam.

Billel sokszor versenyeztünk gyerekkorunkban is. Mindig pattogott örömében, ha nyert, ritka egy röhejes látvány volt Szal ha az ember veszített és majd beledöglött idegességében jó kedvre derült, ha látta Bill idegbeteg boldogság kitörését.

- Talán, azt is- vonta meg a vállát és David felé intett, aki már a lépcsőn ment felfelé.

Követtük őket és beültünk abba a boxba ahová a többiek is.

- Mit isznak a bátrak?- kacsintott David - Mit szólnátok egy kör Long Island Ice Tea-hez?

- Jöhet.- emelte a kezét Bill.

- Nekem Martini Dry- Cori.

- Nekem is jöhet a Long Island.- bökött a fejével Don.

-Ja nekem is- intettem.

-Nekem is.- bólintott Georg.

Hirtelen Sandra felpattant és olyat sikított, hogy azt hittem kiugrik a szívem a helyéről.

-Lelaaaaaa!- rohant, egy világos szőkés barna, nagyon hosszú lányhoz.

-Hey, mit keresel te itt?- kerekedtek el a lány szemei és Sandra nyakába ugrott.

Hihetetlen ez a lány. Mondom én, hogy mindenkit ismer. Eljövünk Las Vegasba. Qrva messze. És lám, rögtön ismerősbe botlik. De még milyen ismerősbe. A lány csak úgy dobálta a haját miközben lelkesen üdvözölték egymást. Kerek és formás popsija volt és ellenállhatatlan mosolya. Csak úgy sugárzott róla a magabiztosság. Egymás kezét fogták és úgy beszélgettek mosolyogva. Nem nagyon hallottam miről lehetett szó.

-Be sem mutatsz?- szólt oda hozzájuk hangosan David.

Mindketten rá néztek és kézen fogva elindultak a boksz felé. A Lela nevű lány néha rám nézett, de nem nagyon tudtam leolvasni semmit az arcáról. Nem tűnt olyan barátságos típusnak.

- Ő pedig itt Bill- Mutatott a mellettem ülő ikremre Sandra.

Lela csak bólintott és lazán kezet fogott, nem is nagyon próbált jó benyomást tenni. Szerintem magasról lexarta hogy bírjuk-e vagy nem. Ha mi nem bírjuk úgy is bírja majd más.

- Ő pedig Tom, Bill ikre.- kerültem sorra.

Borzalmasan gyengén fogta a meg a kezem. Pedig tudtam, hogy nem egy ilyen gyenge karakter.

Nagyon felbaszta az agyam ez a csaj. Ismertem ezt a típust. A falra lehetett tőle mászni. Nagyon ki tudta idegelni az embert az olyan jó csaj, aki tudja magáról, hogy ő mindent megkaphat. Már pedig ő jó csaj volt és tudta magáról.

Még ha az ember nem is akarta őket az igazán azzal, hogy úgy tettek mintha sohasem kaphatnád meg őket mégis kellettek és valahogy úgy érezted, muszáj megszerezni.

Figyeltem Bill arckifejezését. Nagyon kevés csaj tett rá igazán nagy benyomást. De szerintem ez a Lela tett. De nem éppen jót. Neki is ugyan azok a dolgok repülhettek át az agyán, mint nekem. Nem véletlen vagyunk mi testvérek, Hey!

Corin érdeklődve nézelődött. Szinte el is felejtettem, hogy ott van. Annyira lefoglalt a másik két lány, akik körülöttünk tették magukat. Rögtön leültek Daviddel szembe, és beszélgetni kezdtek.

Csak arra tudtam gondolni, hogy hol a pitsában késik már a koktélom? Azonnal innom kellett volna valamit. Tele volt a tököm már mindennel.

- Hölgyeim, nem nézünk le?- ált fel előttem David és a lányokat nézegette.

- De bizony a Black Jack csak ránk vár- mosolygott lelkesen Sandra.

- Hühü, én bizony ellened nem játszom- Lela.

- Na, lécci - kérlelte barátnőjét.

- Miért a hölgy ennyire jó?- próbált Dom is beszállnii a beszélgetésbe.

- Gyere le és megtudod.- kacsintott Lela.

- Ne szívassatok már, most tényleg?- David.

- Próbáld ki, David.- húzta Sandra David agyát. Iszonyat nagy játékos volt. Mindenben. Nyerő típus.

- Na jó meg lesz- karolta át a 2 lányt.

Én csak megsemmisülve figyeltem, ahogy levezeti őket a lépcsőn, majd eltűnnek a tömegben.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés