Egy ideig még a kormányt néztem. De utána erőt vettem magamon és elhajtottam a kikötőbe. Pont egy hatalmas hajó kötött ki.

Állati hangos volt. Szóval kicsit arrébb parkoltam és leállítottam a motort is.

Valahogy nem így képzeltem el ezt az egész szakítós dolgot. Tudtam, hogy nem fog hidegen hagyni. De nem ilyen értelemben. Azt hittem, hogy majd érezni fogom a dolgok súlyát, de nem így történt. Csak annyi volt bennem hogy mi van, ha hibát követtem el. Inkább azért volt csak bűntudatom, hogy nem volt bűntudatom azok után, hogy kidobtam Corint.

De most nem is ezen akartam agyalni. Egy feladat kipipálva a listáról. Jöhet a többi. Még sok dolgom van, ha tényleg meg akarom szerezni Sandrát.

Főleg hogy halványlila fingom sem volt, hogy akkor most mi módon is gondolom ezt teljesíteni.

Ismertem Sandrát. De sajnos nem eléggé hogy kapásból rávágjam mi is a legtökéletesebb terv. Ráadásul még azt, aki talán a legközelebb áll- vagy az akciónk után csak állt- hozzá, sem hívhatom fel, miután rajta kapott minket.

Nagyon jól kellett játszanom azokkal a lapokkal, amik a kezemben voltam. Nem volt új leosztás. Annyi információból kell kihoznom valamit, ami jelenleg a rendelkezésemre áll. Igazából nem sokat beszélgetett velem. Nem igazán akart teljesen megnyílni előttem. Csak kérdezett, ha válaszoltam vagy mondta, hogy aktuálisan merre kellett mennie. A sulijáról sem nagyon dumált. Hogy mit tanulnak aktuálisan. Szóval lehetetlen volt, hogy elvigyem egy előadásra. Ha még lenne erőm végig is ülni simán, kiderülhet, hogy az a téma pont rém hidegen hagyja. Rémlett, hogy nagyon szereti a festészetet. De azzal is ugyan ez a szitu. Mert azt kurvára nem vágtam, hogy akkor most az szürrealizmust, dadaizmust vagy a romantikát szereti-e. Vagy mi a lófaszt.

Beugrott, hogy Sandra minden héten legalább kétszer szakít időt, arra hogy elmenjen este minimum 2 órát teniszezni. El tudom képzelni, hogy meglepődne, amikor jönne le a lakásából a vállán egy teniszütővel. Én meg ott várnám. Kezemben egy megújított egy éves bérlettel a Hamburgi Tenisz Clubbnál. Ráadásként meg az első alkalommal el is kísérném, és meg beszélném vele a dolgokat. Vígan és tapsolva bámulnám, ahogy rohangál a labdák után olyan kis szexi Anna Kournikova-féle tenisz szoknyában. El tudnám nézegetni a lábait.

De itt jön a bibi. Talán hogy én meg magamat pont hogy nem. Olyan távol áll tőlem hogy örömködve ugrándozzak egy akkora böszöm nagy pályán, mint ide a Hold..meg vissza.

Ráadásul bele sem merek gondolni, hogy Sandra milyen profi lehet, hogyha hetente 2szer jár kitudja hány éve már. Csúnya alázás lenne belőle, abból meg csak baj van.

Már a fejem is lassan belefáradt az erőlködésbe tehát úgy voltam vele, hogy inkább megyek és bekapok valamit. Közben meg felhívom Billt mialatt elfurikázók a legközelebbi McDrivehoz.

- Szevasz- csaptam a kormányra és véletlen majdnem áthajtottam a piroson.

- Hello Tom. Mi ez a dudálás?

- Csak a bátyád veszélyes a közre.

- Közre?

- Arra is.. meg a közlekedése is veszélyes. Nah de mind1, nem lényeg. Mellőzzünk engem.

- Mert akkor kiről akarsz beszélni? Mert magamról nem nagyon van kedvem. Inkább máskor. Tudod, itt van Natasha és nincs nagyon most időm tovább ecsetelni neked az életfilozófiámról.

- Jól van bocs. De ezt még elmondom.

- De gyorsan.

- Akkor nyald ki a seggem!- tapostam a gázra és kihajtottam a kereszteződésből.

- Jól van bocs, bocs. Figyelek.

- Tehát vége. Ennyi. Most mondtam meg neki.

- Uff. És hogy fogadta?

- Örült neki.- húztam a szám.

- Komolyan?

- De egy barom vagy. Nem, nem örült. Akkor ijedtem volna csak igazán meg. Hisztizett egy kicsit. Meg nem hitte el, hogy komolyan gondolom.

- Nah és elmondtad az igazi okot?

- Megőrültél? Azt akartad volna, hogy szegény kislánynak ott helyben törjön össze a szíve? Vagy mérgében rúgja ki a heréimet?

- Megérdemelted volna.

- Te csak fogd be… Egy kis empátia jól jönne.

- Kell is neked empátia most, hidd el. Főleg ha David megtudja, hogy a háta mögött csinálod a kis hülyeségeidet.

- Basszad meg te is! Nem David dugta Corint hanem ÉN! Én dolgom eldönteni, hogy továbbra is akarom-e.

- De azért mondhattad volna neki, hogy mit tervezel.

- Blablablablablablabla….Abba hagytad már? Vagy még atyáskodsz?

- Igen. Így próbáljon neked tanácsod adni az ember.

- Adjál, de ne ilyenről. Például segíthetnél, abba hogy cserkésszem be Sandrát.

- Pff. Sztem szétpakolja a lábát magától is. Csak dobj neki egy kis hírnevet.

- Na most fogd be. Mert te kurvára nem ismered! Egyáltalán nem kell neki a hírnév.

- Akkor dobj neki egy pár euro-t- nevetett.

- Na, jól van te pöcsfej. Most már tényleg állj le.

- Nyugi Tom. Ez csak poén. Érted POÉN!

- De nem poén! Pénz sem kell neki, képzeld el!

- Mondom Tom POÉN! Tudom, hogy nem kell neki pénz. Nyugodj már le. Látom rajta. Tudom..Nah de akkor miért is segítsek becserkészni? Nem azt szoktad mondogatni, hogy xar vagyok a csajozásban?

- De. Azt. Mert úgy is van - mondtam flegmán és megálltam a meki kis ablakánál.- Szia.- köszöntem a lánynak, aki bájosan mosolygott rám. A pólóján meg ez állt: Serena. Ohh, Serena…Veled de jó lesz a szex ma?

- Segíthetek?

- Igen.- pislogtam nagyokat a dekoltázsába. Hirtelen eszembe jutott, hogy talán kicsit bevágódhatnék ennél a csajnál. Aztán Sandra biztos féltékeny lenne. De aztán ki is ráztam onnan. Mert így spontán jól hangzik, de szerintem gyakorlatban elég xar 5let. Talán csak még jobban elhidegíteném magamtól a lányt.- Két Big Mac-et meg egy nagy Colát..Bill neked meg rendeltem almás pitét.- szóltam a telefonba. Mikor észbe kaptam, hogy Bill még mindig a vonalban van.

- De kedves vagy Tom. Nem is értem mivel érdemeltetek ki.- sóhajtott Bill miközben a másik ablaknál fizettem és átvettem a kaját.- Ott tartottunk, hogy miért mondjam, hogy én mit csinálnék amikor én úgyis xarul csajozok szerintem. Meg hát ilyen csajnak nem is akarnám bevágni.

- Istenem Bill. Inkább hagyjuk Tényleg xarul csajozol. Most meg menjél vissza kapálni.- Dobtam le a telefont a szomszéd ülésre. Semmi kedvem nem volt haza menni. Főleg hogyha meg van rá az esély, hogy Natashát is ott találom.

Visszamentem kikötőhöz, ahol az óta a hajók felváltották egymást. Egyesek kikötöttek mások meg indultak a nyílt óceán felé.

Alig fél perc alatt beburkoltam egy hamburgert. Azt hittem rögtön átmegyek valamin. Valami örültem jó dolog jutott az eszembe. Egy szó:

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés