Komm #1
Menschen Suchen Menschen
Ich Brech Aus
Kampf Der Liebe #1
Lass Uns Laufen
Hey You
Alien
Übers Ende Der Welt
Humanoid #1 / #2
Geisterfahrer
Dogs Unleashed
Träumer  #1
In Your Shadow #1 / #2
Automatisch
Screamin
Sonnensystem #1 / #2
Zoom
Durch Den Monsun
Für Immer Jetzt #1

A fanok kaptak egy üzenetet a jegyárúsóktól, hogy a koncertet Zágrábban (Horvátország) hivatalosan is törölni fogják!

Fans got a message from the ticket seller that the concert in Zagreb (Croatia) will be officially cancelled tomorrow! Source: THus.

Die Fans haben eine Mail vom Ticketverkäufer bekommen, dass das Konzert in Zagreb (Kroatien) morgen offiziell abgesagt wird! Quelle: THu

DOWNLOAD

DOWNLOAD

DOWNLOAD

DOWNLOAD

Ez volt az év tini koncertje. A Tokio Hotel tegnap a Color Line Arenaban játszott, 8.000 fõleg lány rajongó elõtt, akik sírni és sikítozni kezdtek mialatt a négy fiút nézték vagy ájuldoztak.

A rajongóknak sok türelem kellett - és nem csak azoknak akik egy hétig várakoztak bálványaikra a csarnok elõtt.

Akár fél órát is sorba kellett állniuk a belépéskor (a kor ellenõrzés miatt). 21:00 órakor - sokkal késõbb, mint ahogy bejelentették - az együttes a színpadon volt. Élükön a Kaulitz ikrek. Az énekes Bill (keményre zselézett frizurájával), aki fekete angyalként lépett ki a hatalmas fém tojásból és a gitáros, Tom (20).

Ugyanekkor jelent meg a basszusgitáros Georg Listing (22) és a dobos Gustav Schäfer (21, izompólóban).

A koncert nyitódalai a "Komm" és a "Menschen Suchen Menschen" volt. Alig lehetett õket hallani a háttérbõl jövõ sikítozás miatt. A Tokio Hotel színpada egyfajta futurisztikus város, a neve "Humanoid City", és ezután nevezték el európai turnéjukat is.

A négy fiú régóta nemzetközi szupersztárnak számít. 32 európai koncertjük közül csak kettõt játszottak Németországban (itt kizárólag németül énekeltek, máshol angolul játszanak). A színpadot Robbie Williams csapata tervezte - minden elsõ osztályú. Akik még mindig jóindulatúan mosolyognak a Tokio Hotelen, azok régóta nem hallhattak róluk.

Eljátszották az "Übers Ende der Welt"-et, a "Geisterfährer"-t "Dogs Unleashed"-ot (ennél a dalnál Bill egy ûr-motoron ült). Ráadásként volt a "Zoom" (amelynél Tom nem gitározott, hanem zongorázott). Végül jött legnagyobb slágerük, amellyel minden elkezdõdött: "Durch den Monsun" (2005). És az utolsó dal a "Für immer jetzt" volt.

Izgalmas látni, hogyan megy Németország legnagyobb pop exportjának.

Forrás: Bild
Fordítás: Lana

Tokio Hotel: Öreg emberek?

A Tokio Hotel jelenleg harmadik albumukkal turnéznak a "Welcome to Humanoid City" európai turné kereteiben. Így a zenekar négy tagja napi szinten körül veszik és követik a rajongók. Georg Listing az egyetlen az együttes tagjai közül, aki már nincs egyedül. Egy interjúban a dpa német hírügynökséggel, a négy zenész mesélt a házasságról, a magánéletrõl és a "tini" jelzõrõl.

KURIER: Az együttes minden tagja idõközben a 20-as éveinek elején jár, nem akartok megszabadulni a tini zenekar titulustól?
BILL KAULITZ: Tulajdonképpen inkább vissza akarnánk kapni. Mert most már olyan korban vagyunk, hogy inkább hízelgõ, ha "tininek" neveznek. Nincs vele bajunk, nem sértõ.

KURIER: Hogy fog tíz év múlva szólni a Tokio Hotel?
TOM KAULITZ: Majd meglátjuk akkor. Stúdióba leszünk és csináljuk, amit csinálni akarunk. Miközben az új albumra írunk dalokat, majd meglátjuk milyen irányba haladunk. Tíz év múlva is a folyamat nagyon hasonló lesz a mostanihoz.

KURIER: Akkora már az együttes elsõ tagja is megházasodik?
BILL KAULITZ: Nem tudok róla, hogy valaki házasodni akarna, Georg...
GEORG LISTING: Tíz év múlva? Nem tudom megítélni.
TOM KAULITZ: Õszintén: Igen, tíz év múlva biztos vagyok, hogy egyikünk megházasodik.

KURIER: A rajongók minden mozdulatotokat követik. Mikor kezd már ez idegesítõvé válni?
TOM KAULITZ: Mikor turnézunk akkor inkább õrületes, hogy az emberek mindenhol követnek. Akkor is mikor más országokba látogatsz és a lehetõ legtöbb rajongó üdvözöl - ez tényleg nagyon jó. Akkor válik, idegesítõvé mikor próbálsz észrevétlen maradni. De ez nem túl gyakran fordul elõ, talán 40 napon egy évben.

KURIER: Változtatnátok a siker egyik részén, hogy több magánéletetek legyen?
BILL KAULITZ: Persze, ha lehetséges lenne, akkor rögtön megtenném. De ha sikeres akarsz lenni, és ilyen életet élsz, mint mi, akkor valamennyire áldozatot kell hozni.

KURIER: Érettségi után, gondoltatok arra, hogy részt vegyetek a klasszikus oktatásba, például szakmát szereztek vagy egyetemre menjetek?
BILL KAULITZ: Nem, ez sose volt téma számunkra. Az érettségi önszántunkból volt. Meg akartuk csinálni kizárólag magunk miatt, mert Tom és én tipikusan maximalisták vagyunk, ha ilyenekrõl van szó. Azt akartuk, hogy legalább egy érettségi legyen a zsebünkben.

KURIER: Bill modell voltál a milánói divat héten. A rajongók gyakrabban fognak a most már a kifutón látni?
BILL KAULITZ: El tudnám képzelni, hogy gyakrabban csináljam és, hogy saját kollekciót tervezzek, mert ez olyasmi, ami boldoggá tenne.

Forrás: Kurier.at
Fordította: Betty

Megjegyzések:
- Az interjút úgy olvasd, hogy néhol eléggé összefüggéstelenül beszélnek...
- A srácok elég sokat dobálják azt a szót, hogy "tojás", amit arra a gömbszerkezetre használnak. A német szlengbe ezt a tojásozást a herére használják, de maradjunk most itt a tojásoknál ;)

BILL: Mikor meglátod ezt - itt álltunk és azt gondoltuk "Ez hogy akarják majd minden nap összerakni?", ugye? Mert annyira... Nagyon sok felfüggesztés van és az oldalai is elég bonyolultnak tûnnek. Az én képességeimet meghaladja, hogy nem téved benne el valaki. Mert, ahogy kinéz egyszerûen... elvileg... na, jó, szóval most ez a helyszín. Mármint ezt a függõhíd. És hogy csinálják ezt, hogy a híd pontosan ide kerüljön? A mennyezet alatt helyezték el és alacsonyabban van... így...
STÁBTAG: A hidak?
BILL: (stábtagnak) Aha, azok a hidak és, hogy pont addig tartanak, ugye? Tényleg addig kell tartaniuk, ugye? Szóval így tudsz ott végigsétálni és senkinek sem kell mozgatnia vagy ilyesmi. Ez nagyon jó. Csodálatosan van megfestve. Ez itt a... az egész színpad alapja nagyon szuper. Minden a legapróbb részletig.

SEBASTIAN: És mi az, ami itt leereszkedik? Mit értesz híd alatt?
GEORG: (háttérbõl) oh, Tom!
BILL: Igen, ezek... A mennyezetrõl lógnak le ott. Aztán azok ott alacsonyabban vannak. És ott van... ez nagyon szuper dolog... LED lámpáink is vannak és mindenütt. És ezek alacsonyabban vannak. Aztán ez igazából úgy néz ki, mint egy ufó. Lényegében ott tudunk felmenni a második szintre.
TOM: Tényleg? Nem is tudtam.
SEBASTIAN: Tök szuper, ugye?
GEORG: Mi is?
TOM: Az "Ötödik elem" készítõi...
BILL: Azok az emberek, akik a filmet készítették festették ezt, és a színpadot is.
TOM: Az, aki az "Ötödik elem"-et is készítette. Szuper, nem?
GUSTAV: Oh, Bill! Van egy csokis... egy csokis rágód nekem? Köszi!
BILL: Szívesen!
GUSTAV: Az öngyújtót is odaadnád?
TOM: (nevet) Egy csokis rágó!

BILL: Az erõsítõidnek halkabbnak kéne lennie. Majd megnézem.
TOM: Ott vannak!
BILL: Meg kell néznem, hogy elég-e nekem.
GEORG: Épp tegnap mondtad, hogy az erõsítõm nem is lehet hallani.
BILL: Nem, a tied teljesen jó, de Tomé rossz.
GUSTAV: És a tieddel mi van már megint?
TOM: Igen, mert ez csak a basszusgitár. Csak nem veszed észre, idióta.
BILL: Jó, a te erõsítõd nem jó. Ha elsétálok, akkor semmit sem fogok hallani.
GEORG: Anélkül nem tudja csinálni.
TOM: Bill, ha elmész arra, akkor a változatosság kedvéért talán a hangod is hallatszani fog.
BILL: Tom, ha elmegyek arra, akkor senkibõl sem hallok semmit.
TOM: Ugyan már Bill, ez marhaság. Én is pontosan hallom... Ha ott állok, ugyanolyan hangosan hallom a gitárt, mintha ott állnék Georggal.

BILL: Georg és Tom a bunkerbõl kezd. Vagyis ott állnak a tetején... a helyükön állnak a tetején balra és jobbra. És Gustav és én a tojás belsejében. Szóval igazából innen jövök... Elvileg úgy kezdõdik, hogy Gustav felemelkedik - ott van a tetején... Felemelkedik a színpad legaljáról, azaz ott állok belük az alján és Gustav itt van, és kvázi együtt emelkedünk ki onnan. Vagyis, kijövök a színpadra és Gustav megy tovább a második szintre.

BILL: Szóval van egy igazi egyedileg épített Tokio Hotel motorunk. Ez a miénk lesz majd, és igen benne lesz majd az egyik "jelenetben". Mikor megjelenik majd az alacsonyabb színpadon, akkor az õrületesen fog kinézni. Hát igazából... Már gondoltunk rá, hogy kéne valami igazi jármû, amivel mehetnénk, mert tényleg nagyon szuper. Olyan lett, mint egy szörny... Igazából úgy néz ki... A gumik úgy néztek ki, mint egy monster trucké vagy valami ilyesmié. Tökéletesen alkalmazkodik a színpadhoz. Azért abba nem vagyok biztos, hogy az utcán engedélyeznék. Szerintem valószínû, hogy nem.

BILL: ... a mikrofonnal aztán...
TOM: ...a próbaterem egy Ferrari... ez itt egy fiát... ez csak egy (nevet)
BILL: Rendben!
TOM: Ha próbateremként vinnéd, akkor a produkció biztosan 15 millióba kerülne 3 helyett.

TOM: Oh, ember, mért nem tudod egyedül megcsinálni.
SEBASTIAN: Eddig minden az elképzeléseid szerint halad?
TOM: Igen, eddig igen. Vagyis a gitár szempontjából igen, bár... hát a többiek...

BILL: Tom, kíváncsi vagyok... Tom hallasz engem? Szóval kíváncsi vagyok, hogy mikor itt vagyok, és te játszód azt a szuper szólót... ugye? És arra gondoltam, hogy lemegyek, mikor a kör ereszkedik. Tudod, mert az olyan lenne... Figyelsz rám? Még mindig nem figyel rám.

BILL: (nagy sóhaj) Oh, igen megint a gitár hangzásáról van szó, ugye? Ez túl sokáig tart. Nincs ennél rosszabb egy énekesnek.

BILL: Elég nehéz ott sétálgatni. Ezért van a srácoknak fejmikrofonúk ezúttal. Igazából nem találjuk ezt túl jónak, de ez csak... ez megkönnyíti a dolgukat, mert most végig énekelnek, és így bárhol tudják énekelni a kórust és igen, most tényleg végig énekelniük kell és játszaniuk valamint Tomnak váltogatnia kell a sávokat is. Hát, Georgnak egy kicsit könnyebb. Õ neki csak a szintetizátor van, és így de ez olyan... Most tényleg sokkal több mindent kell csinálniuk, mint korábban.

SEBASTIAN: Minden kész?
GUSTAV: Igen. Minden készen van magamat leszámítva.
SEBASTIAN: Az állványok is a helyükön vannak?
GUSTAV: Az állvány... (nevet) Az állvány ismét rendesen funkcionál.

BILL: Szeretnék felmenni a színpadra az emelkedõvel, inkább a "World Behind My Wall" alatt változtatnék a színpadon és úgy jönnék vissza, hogy a lépcsõt használom, mert szeretnék, veled itt állni miközben ezt játszod alatta. Érted mire gondolok?
GEORG: Biztos oda tudsz jönni, ugye?
BILL: Vagy oda. Látod, az még jobb. Pontosan. Oda fogok menni.

GEORG: Lécci vegyétek nekem halkabbra az alsó szintetizátort?
STÁBTAG: Játszanál csak, kérlek?

GUSTAV: Igen? Mert itt vagyok fent a hetedik dalig. Ez teljesen az enyém, ugye?
SEBASTIAN: Szóval vész esetén még egy létrád sincs, hogy lemenj?
GUSTAV: Van... Tudom, vagyis én személy szerint nem tudom. Igazából, ha lett volna vész esetére egy létra, akkor az itt lett volna. És akkor, ha hirtelen belekapaszkodnék ebbe, akkor az egész színpadi díszletett lerombolnám.

SEBASTIAN: Van ott valamilyen tartó torony? Arra az esetre, ha bármi történne veled... Ha tûz lenne vagy valami ilyesmi, akkor le tudnál valahogy jutni? Úgy értem...
GUSTAV: Ezen még dolgozunk.
SEBASTIAN: Látom. (nevet)
GUSTAV: Vészhelyzet esetére lesz valami csapóajtó szerû, ahol öt métert szabadon eshetek.
SEBASTIAN: Mint egy tûzoltórúd, amin lecsúszhatsz.
GUSTAV: Valami olyasmi.
SEBASTIAN: Oké.
GUSTAV: De most momentán, egyedül vagyok ott fent az elsõ néhány dalnál.

TOM: Az egyetlen dolog, ami mindenkinek megint... Ez az én vég pozícióm. Itt fent. És aztán bezárul a tojás és Georgnak és nekem, ennek a tetején kell lennünk... Gustav színpadján, és az egész dolog leereszkedik. Mert különben le kéne másznunk oda. A közönség ugye nem fogja ezt látni? És a többit, sem amire figyelnünk kell. Kib**zottul összetett a show. Nem is tudok ennyi mindent megjegyezni. Mindenhol van, egy helyem ahova mehetek, mikor kell és... Nincs többé szabadság! Ennyit lehet rá mondani.

TOM: Mit is mondhatnék...
GUSTAV: (háttérbõl) Lécci hagyjátok már egyszer Georgot is játszani.
GEORG: Semmiképp!
GUSTAV: Hát talán elég jó a punk rockhoz
TOM: Egy kis punk zenekarhoz, vagy egy garázs zenekarhoz...
GUSTAV: Igen. Mint a régi szép idõkben...

TOM: Ez itt az én munkahelyem, és idelent rejtegetem. Innen senki nem láthat engem már.
SEBASTIAN: Hûha.
TOM: Szóval itt történik a titkos cigizés is és az e-mailezések, és talán más is...

GEORG: N24 riport: Súlyos beszámoló a tojásunkról. Tokio... Tokio Hotel Bill bal tojása, turnézik Európában.
BILL: Nem is akarnak...? Nem akar minket valaki elkísérni?
GEORG: De, de.
BILL: Ja.

GEORG: Hm, most a show végét próbáljuk. Ez mindig az egyik legfontosabb dolgok között van. Ha nem a megfelelõ helyre megyünk, a megfelelõ idõben, akkor az egész befejezés nem fog mûködni, és komoly problémánk lesz. Vagy tényleg megsérülhetünk.

TOM: A tojás felsõ része csak akkor mozdul, ha a hidak fent vannak. És most át kell állítanunk, hogy úgy mondjam, és be kell állítanunk, így akkor is be fog záródni a külsõ rész mikor a hidak még mozognak. Igen, igen, ez volt most a baj és ezt most kijavítani még fél órát fog igénybe venni.

SEBASTIAN: Két öltözõd van?
BILL: Igen, nekem kettõ kell, mert alapvetõen belül megyek fel a tetejére és aztán mikor a színpad belsejében átöltözöm, és aztán újra kimegyek például a motorral. Ez azt jelenti, hogy kell egy a színpad alatt is. És ezúttal az a jó, hogy tényleg a saját színpadunkat visszük magunkkal. Azaz, mindenhova lehet menni és mindent ki tudunk használni. És van, néhány meglepetésünk a ráadásra ahol megint le kell mennem. És igen, tök jó. Ilyen... tök jó, hogy saját színpadod van, mert akkor nyilvánvalóan minden az igényeid szerint van a lehetõ legjobban felépítve és semmihez sem kell alkalmazkodni, ami nagyon szuper.
SEBASTIAN: Felpróbáltál már néhányat? Mennyi ideig tart átöltözni?
BILL: Hát kevés idõ van rá... Nagyon izgulok, hogy mennyi idõ alatt sikerül majd átöltözni, mivel minden idõzítve van. Hm, minden nagyon-nagyon jól meg van tervezve. Alapvetõen mindig viselek valamit ahol csak a "páncélokat" kell cserélni. És van két ember, akik mindig segítenek nekem ebben és szerintem így minden mûködni fog. Szóval tényleg nagyon jól néz ki. Úgy állapodtunk meg, hogy a bonyolultabb öltözékek vannak a show elején és közben jönnek majd a könnyebbek. És persze ezt persze kicsit függet a daloktól is és ... igen. Most még több változás van, mint amit igazából terveztünk.

GEORG: Bill?
BILL: Itt vagyok!

BILL: Lássuk csak milyen meleg lesz ez, mert eléggé az... A ruháim mindegyike mûbõrbõl készült. Kizárólag. Nagyon szeretjük az állatokat. Egyáltalán nem használtunk hozzá állatokat, bár semmihez sem. És hm... nagyon-nagyon melegek. Szóval meg kell néznem, hogy mennyire fogom bírni ez így egész idõ alatt.

BILL: Ma este fogják lefesteni a tojás tetejét. Szóval szerintem innen most mindenki jól láthatja, mert a tetején minden nagyon fényes. Szóval mivel minden újonnan lett készítve, és az alját már lefestették. És hm, megtudtam, hogy az emberek akik "Ötödik elemet" készítették, õk csinálták ezt is. Igazán jó lett, mert mindenünk megvan. Azaz, gyakorlatilag az összes korlát, az egész fõ színpad és minden, még a külsõ dolgok is stb. Az összes mindent lefestették. Még a szintetizátor állványokat, a dobozokat és a székeinket kell lefesteni. Minden ugyanúgy néz ki és ma este a felsõ részt is kell megcsinálni és lefesteni. Nos, elég komplikált minden, de az emberek keményen dolgoznak és igazán, nagyon jó csapatot alkotnak. Úgy tûnik, mintha tényleg csak leszállt volna és pedig már sok mindenen ment keresztül. Nagyon szuper.

BILL: Van néhány dal, aminél úgy állapodtunk meg, hogy teljesen máshogy fogjuk játszani. Szóval szerintem lesz egy vagy két meglepetésünk, mikor senki sem gondolná, hogy ezt nekünk tényleg így kéne. Habár, nem akarunk mindent ugyanúgy játszani, mint az albumon most viszont kipróbáltunk néhány dolgot és egy két dolgot másként csináltunk, és hm... igen, valószínûleg. Azaz, lesz néhány dramatikus dolog és szerintem ezúttal õrületes lesz a befejezésünk. De ezt jelenleg még programozzuk. Habár, szerintem akkor is jó lesz a befejezés.

BILL: Gondoltál már az arc plasztikára? (nevet)
GEORG: Ha kifizeted nekem.
TOM: Igen! Én kifizetném neked.
TOM: Mit akarunk megcsináltatni? Orr, szem... áll?
GEORG: Mindent megcsináltathatunk.

SEBASTIAN: És most mit csináltok?
BILL: Most végig megyünk mindenen. Ez az elsõ alkalom, hogy végig megyünk majd az egész shown, hogy lássuk minden mûködik-e. És most ruhaváltással és ilyenekkel együtt csináljuk majd. Szóval, itt még mindig elakadunk, de, csak mert bizonyos mértékig csináltuk meg. Lesz egy másik teljes próbánk 21-én. Egy nappal a show elõtt és ma elsõ alkalommal. Az elsõ ruhapróba. Nagyon köszönöm.

TOM: Hm, alapvetõen jó érzés, de minden, aminek elromolhatott az már elromlott.
SEBASTIAN: Akkor történnie kéne valaminek vagy ezt ti gondoljátok?
TOM: Igen, nem tudom. Ha az elsõ koncert is így menne, hogy be tudok ugrani itt a háromszögbe. De amúgy... jó érzés. A színpad õrületes és tényleg jó érzés. Még ki kell találnom, hogy hol, mikor és hogyan tudjak majd körbe menni.

SEBASTIAN: Meg van már az érzés, hogy ez a saját színpadotok?
GEORG: Teljesen olyan érzés, hogy ez a saját színpadunk. Szóval, ez... 180 fokos fordulat a korábbi turnékhoz viszonyítva. Minden, tényleg minden a miénk. Állati.
SEBASTIAN: Szóval nem olyan, hogy idegesek vagyok mikor... úgy értem, olyan sok koncertet adtatok már és sok...
GEORG: Nem, ez több mint... igazából jobb érzés, mert tudjuk, hogy a színpad minden a 32 koncert helyszínén ugyanolyan lesz és nem fog kimaradni a színpad egy része vagy, hogy esetleg valami nem fog mûködni. Mindig ugyanolyan lesz. És ha tényleg sokat próbáltál, akkor már tényleg vakon tudsz mozogni rajta.

Fordította: Betty